Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gyúró

Már feljebb jeleztük, a zsellérek számának rendkívüli változása mögött nem egy hatalmas bevándorlást kell feltételeznünk, hanem azt a tényt, hogy a zsellérség meghatározása rendkívül bizonytalan volt. így valószínű, idekerülnek az árendások (1770-ben számuk 9),

44 továbbá a legszegényebb jobbágyok is. (Közismert, hogy az 1/8 telkeseket már sokszor zsellérnek számítják, Gyúrón viszont, mint látni fogjuk 1768-ban 1/8 telkes jobbágy is sok van.) Természetesen ez nem zárja ki, hogy be is vándoroltak zsellérek, ami elképzelhető annál inkább, hogy a földesúr közben megváltozott. Az is természetes, hogy a jobbágyok gyermekeinek egy részéből zsellér lett. Vessünk egy pillantást a jobbágytelkek és a telkes jobbágyok számára.

4S 1720. 1751. 1768. 1770. 1774. egésztelkes jobbágy 5 14 — — 9 6/8—7/8 telkes jobbágy — — 12 12 — 5/8 telkes jobbágy — — — — — 4/8 telkes jobbágy 6 30 — 16 28 3/8 telkes jobbágy — — 24 9 — 2/8 telkes jobbágy 7 14 — — — 1/8 telkes jobbágy — — 20 20 25 Jobbágy telkek össz. száma 9 3/4 32 4/8 22 24 1/8 29 1/4 Itt kell megjegyezni, hqgy 1774-ben még mintegy 2 3/4 jobbágytelek 6 árendáló kezén van, tehát a jobbágy telkek száma ekkor 29 l/4.

46 A földeket már 1845-ben rendezték és ekkor 29 egész telket állapítanak meg, melyhez még a maradványból 11/4 telket alakítanak ki.

47 Bár kétségtelen, hogy 1720-tól a jobbágy telkek száma rendkívüli módon megnő, ami természetes is a kor viszonyainak ismeretében, legkevésbé sem valószínű, hogy 1750-től közel egyharmadával csökkenjen, utána viszont 1774-ig ugyancsak egyharmadával nőjön, ezért ajánlatos a szántóföld mennyiségét is áttekinteni. Ehhez viszont természetesen tudnunk kell azt is, hogy egyrészt a földeket a XIX. sz.-ig nem mérték fel (Gyúrón a jelek szerint 1845-ig),

40 és ezért csak becsült adatokat tüntetnek fel, másrészt a pozsonyi mérő, mint területmérték és űrmérték egyaránt használatos. így magában az 1715 és 1720-as adatok is ellentmondanak. Ebben a két esetben sem világos, hogy területet vagy termést írnak-e össze, de 1715-ben 373 1/2,

49 1720-ban 276

50 pozsonyi mérőről emlékeznek meg az összeírások. Valószínű, hogy termésről van szó, és 1715-ben sokkal kisebb volt a termés, mint 1720-ban. 1745-ből viszont már pontosabb képet kapunk. E szerint gazdálkodás két nyomásban történik. Az egyik nyomás Etyek—Zámor, a másik Vál felé esik. Mind a két nyomásban minden egész telkes gazdának 28—28 pozso-