Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gyúró

fiatalok, öregek, esetleg testvérek együtt jelent. 1 év alatt a születések száma 46 fő (ami 5 százalék, igen magas, de a korszakban egyáltalán nem rendkívüli). Sajnos, nincs adatunk a halálozásról. A „paraszti rendű" csecsemők száma 39, a szolga rendűeké 5. (Valószínűleg ebből a kimutatásból is hiányoznak a nemesek.) A korszak legmegbízhatóbb adatai a 71. József korabeli népszámlálásé. Ekkor Gyúrón 690-en laknak, ami kb. megfelel az 1776. évinek.

37 (A népszámlálás adataival lejjebb még részletesebben foglalkozunk.) A korszak utolsó adata az 1830. évi népszámlálásé, amikor 887-en laktak a községben.

38 összevéve meg kell állapítani, hogyha rendszeres bevándorlás, betelepítés nem is, de a XVIII. sz. végéig nagyarányú „beszivárgás" folyt a községbe, utána pedig döntő módon a természetes szaporodás befolyásolta a lakosság számának alakulását. A beszivárgásról adatunk ugyan nincs, de 1745-ben és 1747-ben megemlítik, hogy a katolikusok tótok, már jól tudnak magyarul.

39 1790-ben a megyei kisgyűlés azzal foglalkozik, hogy a lakosság egy része (feltehetőleg a szlovákok) Privice helységbe akarnak távozni.

40 A szlovákok feltétlenül bevándorlók voltak a színmagyar faluban. Később el is magyarosodtak. Az 1900-as népszámlálásban csak 2 szlovák szerepel. Ami a birtok tulajdonjogát illeti, 1728-ban a komáromi jezsuiták a Jakasich György pozsonyi prépost által átengedett birtokok zálogjogát meghosszabbítják 10 000 forintért.

41 Ez arra mutat, hogy a birtok még ebben az időben is zálogbirtokként van a jezsuiták kezén, amire egyéb adatunk nincs (viszont azt láttuk, hogy a Jakasichok a 16. sz.-ban voltak Gyúró birtokosai). A falu a rend feloszlatásáig a jezsuiták komáromi rendházának birtoka, 1770-ben veszi át a székesfehérvári káptalan,

42 és ettől kezdve a felszabadulásig az is marad. Próbáljuk meg a falu lakosságának társadalmi helyzetét felvázolni. Mint már utaltunk rá, a faluban laktak nemesek is, ezekkel lejjebb foglalkozunk, jelenleg a zsellér- és jobbágybirtokosok helyzetét igyekezünk ismertetni. Azt már többen kimutatták, hogy a zsellér és jobbágy fogalmának pontos meghatározása Mária Terézia urbáriumában történt meg, addig bizonytalan volt, de még utána sem teljesen tisztázottak az egyes jobbágykategóriák. Így természetesen adataink rengeteg ellentmondást tartalmaznak. Nézzük meg először számszerűen, mennyi jobbágyot, házas zsellért, ill. hazátlan zsellért írnak össze.

43 jobbágy 1715. 1720. 1751. 1768. 1770. 1774. jobbágy 12 18 58 56 57 62 házas zsellér 7 __ hazátlan zsellér 4 — — 3 3 8 1784. 1828. jobbágy 50 76 házas zsellér 90 51 hazátlan zsellér 90 20