Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Kurucz János: Guttamási

haszonbérlő és a lakosság között az egyezséget segítse elő, ha ez nem megy, úgy a rendet karhatalommal állítsa helyre.

94 Az ilyen jelentések forradalomellenes szemszögből próbálták az elkeseredett népet rossz színbe állítani, miközben annak helyzete nem változott. Nemhogy az 1919-es év nem hozott megoldást, még az 1930-as évek irataiban is olvashatunk a Marschovszkyné birtokaival kapcsolatos huzavonáról. 1930-ban Guttamási lakossága a közigazgatási bizottságot kérte, hogy ne hagyja jóvá a tulajdonos és Andocsy Károly között létrejött bérleti szerződést. Az új bérlő mindig vidéki munkásokat alkalmazott gazdaságában, a guttamásiak emiatt itt munkaalkalmat nem találtak. Rákhegy lakói 1920-ban kaptak földet. A „proletár földek" a Sólyomdűlőtől keletre csaknem Atyamajorig húzódtak. Ezeknek egy része az iszkaszentgyörgyi határba esett. Vagyonváltsági földek voltak még a régi iskola és Kis-Gaja közötti területen. Guttamásival kapcsolatos iratokban 1919-ben és az ezt követő években nem esik szó arról, hogy a falu a Pappenheim birtokból is kapott volna művelhető területeket. Ami csekély mértékben megoldható volt Rákhegy területén, az sehogy sem ment a Marschovszkyné-féle birtok ügyében. 1921-ben Rákhegy szőlőhegyet a település lakóinak többszöri kérelmére Fehérvárcsurgóhoz csatolták. Az átkapcsolással Guttamási határából összesen 174 kat. hold 985 négyszögöl terület került át a Fehérvárcsurgóhoz. A két Gaja patak közti ó-,guthi legelő egyelőre még megmaradt a falu határában. 1932-től a fehérvárcsurgói képviselő-testület újabb 47 kat. hold és 1197 négyszögöl terület átcsatolására tartott igényt, ezek a földek a jegyzőkönyv szerint már előzőleg a rákhegyi földigénylők között kiosztásra kerültek. A guttamási elöljáróság elzárkózott a további átcsatolástól.

95 Guttamási 1921-ben a Bakonyaljái járás fal vaként szerepelt és a fehérvárcsurgói orvosi körhöz tartozott. 1921-ben a falu elöljárósága a Szent György kórháznak 100 korona segélyt szavazott meg. A kisbíró fizetését 1920. évi 800 koronáról 1200 koronára emelte. Ugyanakkor a szülésznőnek 1000 korona drágasági pótlékot adott.

96 1928-ban kelt határozat szerint a szülésznő fizetése 300 pengő lett. Elöljárók napi díja helyi munka esetén 1920-ban 12 aranykorona volt, 1921-ben 48 K, 1922-ben pedig 60 K. Vidéki kiszállás esetén ugyanezek napi díja 1920 és 1922 között 30 K-ról 120 K-ra emelkedett. A Megyei Törvényhatósági Bizottság 1926. május 3-i közgyűlése javaslatot tett Guttamási önállóságának megszüntetésére és Isztimér községbe történő beolvasztására.

97 Az Isztimérhez kapcsolás egyelőre csak terv maradt. 1930-ban a falunak 282 lakosa volt, ebből a népszámlálás adatai szerint 262 volt német és 20 magyar. Felekezeti megoszlás szerint 272 katolikus, 6 evangélikus és 4 zsidó volt a településen. A községi bíró Fischer János, a tűzoltó egyesület parancsnoka Pacher Izidor, a levente egyesület vezetője Fischer János, és oktatója Holup József tanító volt. Az iparosok között Fischer János bognárt, Fischer Nándor kádárt, Pacher Mihály kőművest és Pacher Vilmos szobafestőt említi az összeírás. A kocsmáros Kohn Miklós volt. 1932-es főispáni iratok szerint Guttamási lakói közül 35 számított ellátatlannak, 16 törpebirtokosnak és 19 pedig birtoktalan földmunkásnak. 1931- től 1935-ig Pacher Mihályné szülésznő működött a községben, fizetése 150 pengő volt évente, és szülésenként 5 pengő illette meg. A Gut-