Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Kurucz János: Guttamási

tamásiba költözött idegenek települési díjait az alábbiak szerint határozta meg a képviselő-testület: — Napszámosok, cselédek, gyári munkások, vagyontalan iparosok: 15 P — Vagyontalan kereskedők, magántisztviselők, szellemi foglalkozásúak: 20 P — Kisebb vagyonnal rendelkezők: 25 P — Vagyonosabb iparosok, magánzók és tőkések: 30 P — Gyárosok és 20 ezer P vagyonnal rendelkezők: 50 P

98 Az 1932. évben Guttamásiban megállapított fuvardíjak az alábbiak voltak: Székesfehérvárra 8 P, Mórra 6 P, Fehérvárcsurgóra 3—4 P, Bodajkra, Iszkaszentgyörgyre és Várpalotára egyaránt 4 P. A község a néhány holdnyi saját erdejére 10 esztendő időtartamra évi 227 P-ért Stumpf Ignác móri lakosnak adott vadászati jogot 1932-ben. A bérlő a szerződést felbontotta, ezért a képviselő-testület Máté Ferenc székesfehérvári lakossal kötött új szerződést. Még 1931-ben az elöljáróság Pappenheim grófnak kínálta fel legelőért a vadászati jogot, majd az elutasító válasz után a Hunor vadásztársasággal próbált szerződést kötni.

99 1933-ban a közjegyzőség azzal a javaslattal fordult Guttamási képviselő-testületéhez, miszerint a környező községek területén anya- és csecsemővédő kört alakít az Országos Stefánia Szövetség irányításával. Székhelyül Bodajkot jelölte meg. A képviselő-testület ennek létrehozásához 1934. évtől 42 pengő 90 fillért szavazott meg. Határozatában leszögezte azt, hogy a bodajki védőintézet fenntartásáról az állami adóalap arányában gondoskodik, azzal a feltétellel, hogy az Országos Stefánia Szövetség az orvosok tiszteletdíját (havi 20 P) és a védőnő fizetésének 50%-át magára vállalja.

100 1935-ben a Guttamási határ összterülete 2284 kat. hold volt, ebből a szántó 667 kat hold, a rét 56 kat. hold, a legelő 328 kat. hold, a szőlő 12 kat. hold és az erdő 1135 kat. holdat tett ki. Ugyanebben az évben 8 földbirtokról tesz említést az összeírás: 1 kat. holdnál kisebb földbirtokosok száma 3, 1 és 5 kat. hold közötti 3 — 5 és 50 kat. hold közötti földbirtok 2 volt a község területén. Guttamási esetében a Statisztikai Közlöny nem tüntet fel 100 kat. hold feletti birtokot, pedig kettő is volt ilyen a falu határában. A forrás ezeket Iszkaszentgyörgynél jelöli csupán. Haszonbérletek szerint egy volt az 1 kat. hold alatti, egy az 5 kat. hold alatti és kettő pedig az 5 és 50 kat. hold közötti bérleti földek száma. Egy évvel későbbi adatok szerint a község kisgazdaságaiban búzából és rozsból 2,5 q, kukoricából 5 q, burgonyából 20 q volt a holdankénti átlagtermés. Guttamási gazdáinak állatállománya 1935-re a következőképpen alakult: szarvasmarha 160, ló 71, sertés 362, baromfi 849 volt a faluban. 1941-ben Kincsesszőlőhegyen bányát nyitott az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt. A bauxit kitermelése az iszkaszentgyörgyi határba eső „Kincses" külfejtésben kezdődött meg, majd 1943-ban a Guttamási határában fekvő „József" külfejtésben folytatódott. E miatt a község fejlődésére lehetett számítani, amennyire a háborús viszonyok közt ez lehetséges volt. 1943-ban a község képviselő-testülete határozatot hozott községháza, leventeotthon és gyakorlótér, kultúrház és tűzoltószertár építésére. Ehhez szükséges volt az Országos Földhitel Intézet tulajdonát képező birtok egy részének megvásárlására.

101 Ez volt Marschovszkyné birtoka még az 1930as években. Az előrelátás jó volt, mert a kinesesi külszíni fejtések után a