Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Kurucz János: Kincsesbánya

12 FmL. Amadé lt. Gazdasági ügyek. 1773—1796. 1784. 13 Lásd. 1. sz. 1867—1891. 14 Plt. Iszkaszentgyörgy iskolaügyi iratai 4530. sz. 1871—1930. 15 FmL. Képviselő tesületi jk. F.-csurgó, 1947. Kurucz János: ATYA Kincsesbánya lakott helyei közül csak Tatárhegy és Atya major feküdt a Móri árok sík területén. A major neve egy középkori falu emlékét őrzi, amely a hagyományok szerint az egykori Duzzogó fürdőhöz közel eső Rókaliki táblán épült valószínűleg a 13. században. A falu 1339-ben Atha, 1489-ben Athya, 1542-ben Atya és 1772-ben Attya néven fordul elő írott forrásokban.

1 Az Atya elnevezés személy- és nemzetségnévből származhat. A faluval kapcsolatos első írott forrással 1339-ben találkozhatunk. Ez évben Pál országbíró előtt két nemes egy Sorul nevű birtok miatt pereskedett. Az ítéletlevélben szerepel Atha.

2 1489-ben Athya a fehérvári káptalan birtokai között található, és ugyancsak ezek között egy 1542-es írásban is.

3 A falu a török korban pusztult el. A hagyomány szerint a törökök a Vaskapu gáttal felfogott vízzel öntötték el Atyát. Különböző forrásokat összevetve, Atya és a környező települések már a 17. század elején elpusztultak, ezt bizonyítják az 1700-as évek összeírásai, és ezt erősítik meg a Fehérvárral kapcsolatos 1601. és 1602. évi hadműveletek is. 1683-ban a törökök Csurgó mellett vesztegeltek 3 hónapig pestis miatt. Nem lehetnek helytállók azok az állítások, melyek szerint a környező falvak elnéptelenedését ez a tényező okozta. Ez időben Atya település már nem létezett. A falu templomos hely lehetett elpusztulásáig. Erre utal egy 1772-es gazdasági irat, amely Attyai Szentegyházat említ Iszkaszentgyörggyel kapcsolatban.

4 A hagyomány szerint szántás közben fundamentum kövek kerültek elő, ezek minden bizonnyal a falu egyetlen kőépületéből származhattak. Pesty Frigyes helynévtára szerint nyomai még láthatók voltak 1864-ben is. Egyházi iratok szerint a szentgyörgyi reformátusok az atyai templom köveiből építettek új templomot 1781-ben. Ezt a katolikusok le akarták rombolni, mert szerintük az atyai katolikus templom köveiből építették.

5 Atya a hódoltság alatt Fehérvár vártartományához tartozott, területén országút vezetett Moha felől a Vaskapu irányába.

6 Ennek vonalát még ma is dűlőutak jelzik. Az egykori falu területe csak a 19. században népesedett be újra A pusztává lett településre a nagyobb határterületet jelző Atyai puszta elnevezés emlékeztet későbbi 18. és 19. századi iratokban. Az Iszkaszentgyörgy és Guthi puszta között elterülő Atyai puszta határa Vöröshegyet, Kincsest, Somosmályt és Bittót foglalta magában, a pusztát az iszkaszentgyörgyi határtól a szintén Atyai nevet viselő út választotta el a Duzzogó közelében.

7 Ugyancsak az egykori falu nevét viselte az Atyafői forrás, amely a György major közelében ontotta hideg vízét. Az Atyai puszta, ugyanígy a Guthi puszta is Iszkaszentgyörgyhöz tartozott, de külön gazdasági egységet képzett. 18. századi iratok területével kapcsolatosan mindig megemlítik, hogy „az Atyai pusztán . . ."