Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Kurucz János: Kincsesbánya

nos volt Iszkaszentgyörgy szőlőhegyein, de előfordultak nyolcados és tizedes szőlők is a falu határában. Ugyancsak kilenceddel adóztak földjeik után a bittói szőlősgazdák, gazdálkodásukról első ízben egy 1772-es dézsmaösszesítő ad képet. Ez szerint a kincsesiek 268 urnás bor dézsmája mellett a táborállásiak (Bittó) csak 134 urnával adóztak összesen. (1 urna = 1 akó = 54,3 liter).

11 A második nagy szőlőtelepítésre 1776-ban került sor Kincsesen, ezúttal a 46 hold kijelölt földterületet szentgyörgyiek kapták szőlők telepítésére. A gazdák 9 év adómentességet kaptak a dézsma alól. Ó-Guthon (Rákhegy) 1744-ben és 1778-ban történtek jelentősebb szőlőtelepítési akciók, az elsőt Amadé László, a másodikat Amadé Taddeusz hajtatta végre a Guthi puszta Csurgó felőli határán. Az Atyai puszta északkeleti részén nem telepítettek szőlőket, itt továbbra is legelők álltak a XVIII. sz-ban. A kincsesi és bittói szőlők nem tartoztak az úrbéresi földekhez, ezekután a gazdák a megszabott dézsmán kívül más szolgáltatásokkal nem tartoztak. Egy 178 l-es dézsmaösszeírás szerint Kincses hegyen a következő gazdák műveltek szőlőket: Lisi Ferenc, Horváth Mihály, Nagy Mihály, Szathmári Ferenc, Virág András, Ivanics Ádámné, Balogh István, Rauch Ádám, Kabravics István, Nagy István, Hegyi Gáspár, Rauch Ignác, Győri György, Szalgi Ferenc, Kis István, Nagy József, Herzog Mátyás, Csépi István, Pöbötös János, Jankovits István, Farkas István, Jánosa István, Vigh Mihály, Császár Ádám, Szumlaitner Mátyás, Joannes Inger, Jákob Grofif, Heinrich István, Kőműves György, Herczog Mihály, Jankovics István, Hornyai István, Kulifay József, Komár Mihály, Majsai Ferenc, Nyúl György, Nagy István, Kornyai József, Magyar András, Sigonits Mihály, Pintér Ferenc, Varga József, Maár Mátyás, Nyári Gábor, Lehota Pál, Nyakas Ferenc, Nagy Ferenc, Barna József, Németh György, Haufer György, Maár Mihály és Vizi János.

12 A feljegyzett szőlőbirtokosok 1781 évi bortermése 4170 urna volt, ezután összesen 456 urna kilenceddel tartoztak Szentgyörgy urának.

13 1810-ben Kincsesen már 110, Táborálláson 43 gazda rendelkezett szőlőkkel.

14 Egy részletes bordézsmajegyzék szerint 1822-ben Kincses hegyen 4603 akó bor (közel 2500 hl) termett, a dézsma mennyisége 512 akót tett ki. Bittó szőlőbirtokosai ugyanebben az évben csak 661 akót termeltek.

15 A szőlő egymagában nem nyújthatott megélhetést a szőlőhegyek gazdáinak. Nem véletlen, hogy Kincses és Bittó egykori lakóinak neveivel gyakran találkozunk XVIII. század végi és XIX. századi napszámos lajstromokban. A metszők, kapások és bújtok 15 krajcárt kerestek naponta. A kötözők, venyigeszedők, karóhúzók, gyomlálok és karóverők napszáma 9 krajcár volt 1794-ben.

16 Kincses hegymesterei Arthmann Heinrich, Kassó Pál és Fischer György voltak 1822-ben, illetve 1849-ben. Bittóé Izsó Mihály és Kádi Ferenc ugyanezekben az években.

17 Kincses szőlőhegy egyetlen XVIII. századi emléke a harangláb, amely még áll Felső-Kincses erdősori házai között. Harangján rövidített latin szöveg olvasható, melynek fordítása a következő: „Amadé Ferenc László, Antal fia, császári őfensége udvari kamarása és belső tanácsosa megrendelésére Szentgyörgyön Sütő Mihály plébános által megáldva Krisztus után 1751-ben." A harangot egy Steinstock József nevű harangöntő készítette Budán a kincsesi szőlősgazdáknak Amadé László közbenjárásával a haran-