Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Farkas Gábor – Somkuti Éva: Kajászó

Egyesület, a Lövész Egyesület is. Az ifjúsági körben a gazdálkodási ismeretekre oktatták a fiúkat, a Leánykörben pedig háztartási, gyermekápolási és -nevelési kérdésekkel foglalkoztak. 1936. február 19-én a községben 200 fiatal részvételével ifjúsági konferenciát tartottak, ahol a helyieken kívül részt vettek még Baracska, Veréb, Vál, Tabajd, Vértesdoboz, Alcsút, Felcsút, Gyúró községek ifjúságának küldötei. A konferencia gondolata Czanik Béla, helybeli református lelkész nevéhez fűződött, akinek a vallásos nevelésen túl kiemelkedő szerepe volt a község társadalmi életében is. A konferencia —, melyet az ifjúsági kör rendezett — gazdag programjából ki kell emelni azokat az előadásokat, melyek társadalmi kérdésekről szóltak. Tóth Sándor a munkás ifjúságról, Kozma Mihály a művelt ifjúságról, Szabó János az egyke nemzetellenes veszélyeire hívta fel a hallgatóság figyelmét. A konferencia végén 250 terítékes közebéd volt, majd sportdélután következett. A feljegyzések szerint a konferencia felejthetetlen élményt nyújtott a rendezőknek és a résztvevőknek egyaránt.

163 A lövészegyesület 1940. február 11-én oszlott fel, és helyét a honvédelmi törvény alapján létesített lövészcsoport foglalta el. A lövészegyesület 4 kispuskáját a helyi leventeegyesület kapta meg. A lövészegylet felosztása összefüggésben volt a háborús felkészüléssel. Az egyletek tevékenységét megbénították az állandó katonai behívások. 1941. november 13-án 70 fővel leány leventecsoport alakult, melyben 11—19 év közötti hajadonokat toboroztak. A leventecsapat parancsnoka Marócsik Ilona lett, 1942-től pedig Kamocsa Ida.

164 A háború előtti politikai élet egyesületi keretekben folyt. Ezért is volt fontos valamennyi politikai párt vagy csoportosulás számára, hogy a községi egyesületeket megnyerjék maguknak és tagjaik országgyűlési, törvényhatósági vagy községi választások alkalmával voksaikat a kérdéses párt jelöltjeire adják. A politikai propagandát az újságokon kívül a kiküldött szónokok terjesztették. Hírlap azonban meglehetősen kevés járt a községbe. 1926 első negyedévében a Pester Loydból 2, a Magyarságból 2, a Budapesti Hírlapból 1, Pesti Hírlapból 5, a Szózatból 3, a Szabad Szóból 7, az Újságból 4, az Űj Barázdából 4 érkezett.

165 1926-ban 578 főnek volt választói joga. Egy esztendővel később a választói jogosultak száma 632 főre emelkedett. Az emelkedés majdnem 10 százalékos volt.

166 1929. november 3-án törvényhatósági választásokat tartottak. A községet a marton vásári törvényhatósági választói kerületbe osztották be. A kerületben volt még Martonvásár, Baracska, Diósd, Gyúró, Kuldó, Pusztazámor, Sóskút, Tárnok, Tordas.

167 Az 1931. június 28-i országgyűlési képviselő-választáson a község lakossága Andreetti Károlyra adta szavazatát. A gyúrói evangélikus pap, Nagy Lajos mindössze 6, a korábbi képviselő, a bicskei Balogh György viszont 199 szavazatot kapott. Andreetti Károly a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, aki a megyebeli Sóskúton lakott, és a Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt (kormánypárt) politikai színeiben lépett fel. Andreetti a pártnak 1929-ben lett tagja, és éppen a csak kétéves pártpolitikai múltja miatt nem kapott különösebben nagyobb kormánypárti támogatást. Megválasztását viszont annak köszönhette, hogy a kerület választói Balogh Györggyel szemben elvesztették a politikai bizalmat, Nagy Lajos győzelmét pedig a kormánypárt akadályozta meg.

168 Az 1935. évi parlamenti választások alkalmával a községi szavazók többsége Hardy-Dreher