Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Farkas Gábor – Somkuti Éva: Kajászó

így a földbirtokrendezés befejezéséig" halasztják el a villamosítást.

143 A község 1926 novemberében kötött szerződést a Bicskei Villany világítási Rt-vei, majd e hónap 23-án a községi közgyűlés villany világítási szabályrendeletet alkotott. Elhatározta az elöljáróság, hogy az elektromos hálózat bevezetésére, transzformátorállomás építésének költségeire 10 ezer aranykoronát ad. Az összeg azonban nem állt rendelkezésre a községnél, így azt hitel formájában kívánták felvenni. A Bicskei Villany világítási Rt a 10 ezer aranykoronát hitelezte a községnek, melyet 10 éven át félévi részletekben kellett törleszteni.

144 A községben a villanyvilágítás 1927. december 31-én kezdődött. A közvilágítást 20 lámpa szolgálta. A villany bevezetésének kölcsöneit a Hangya Szövetkezet vállalta, illetve a községi elöljáróság közbeiktatásával fizette ki. A község egy házat adott át a Hangyának 10 ezer pengőért, és ezzel a kölcsönt 1929 végén kiegyenlítette.

145 A Hangya Fogyasztási Szövetkezet 1929 tavaszán megvásárolta a Fő utca 30. szám alatti házat 659 n.-öl udvarral és 1195 n.-öl kerttel. Az ingatlan 10 ezer pengő vételárért kelt el, amely összeg a községé lett.

146 1931. december l-re elkészült a református lelkészlak, melyet Czanik Béla ezen a napon vett birtokba. 1933. június l-jén átadták a Kajászószentpéter—Pázmánd közötti vicinális út egy szakaszát. A követ községi közmunkában szállították a gazdák a martonvásári vasútállomásról, és rakták le az útra. Ugyancsak közmunkában készült el a földmunka is a jelzett útszakaszon. Ekkor készült el a község Kossuth Lajos utcája is; mely 4 méter széles kőburkolatot kapott. 1936-ban a református templomot tatarozták. A tejszövetkezet — mint az Országos Magyar Tej szövetkezeti Központ tagja — 1937-ben az új szövetkezeti ház felépítésére az államtól 5 ezer pengő kamatmentes kölcsönt kapott. 1937. december 8-án adták át rendeltetésének a pázmándi utat keresztező váli vízmeder feletti vasbeton hidat. Ugyanekkor készült el egy fahíd is a Váli-víz felett, amely a káposztáskertek mellett az alsórétre vezető úton volt. A harmincas évek közepén a Hangya Szövetkezet mellett még működött a községben egy tejszövetkezet és egy pénzintézet: az Országos Központi HiteiszövetKezet kötelékébe tartozó községi Hitelszövetkezet.

147 1937. június 2-án nyitották meg az alsóhangya szövetkezeti boltot és kocsmát. Az első világháborús emlékművet 1939. szeptember 5-én állították fel. A bronzszobrot Bory Jenő tervezte és egy budapesti bronzöntödében készítették.

148 A második világháború éveiben az állami terhek gyarapodtak, így alig-alig történt előrelépés a község fejlődésében. A községnek lakosságmegtartó ereje gyenge. Ez különösen a tőkés fejlődés idején bizonyosult be, de rohamosan csökkenő tendencia érvényesül e téren a XX. század második felében is. Mindezek illusztrálására közöljük az 1836—1980. évi népösszeírások és népszámlálások adatait:

149 p Népesség- Népesség- ^ Népességszám (fő) ^

v szám (fő) szám (fő) 1836 1489 1930 1248 1949 1200 1870 1430 1910 1228 1960 1184 1880 1375 1920 1200 1970 1109

149 1890 1351 1941 1245