Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Farkas Gábor – Somkuti Éva: Kajászó

bírói hivatal a háború befejezése után gyakran rendelt kisegítő munkaerőt Kajászószentpéterre, ahol főleg adóügyi kérdések megoldásával foglalkozott. A községi képviselőtestület is belátta, hogy a rendes tisztviselői létszám az adminisztratív ügyeket ellátni képtelen volt. így 1921. április 19-i községi közgyűlés elé terjesztették az adóügyi jegyzői állás megszervezésének kérdését. A községi jegyző az új állás megszervezésének indoklásában elmondotta, hogy képtelen a községi adminisztrációt elvégezni, különösen a hét három napján történő adószedés jelent számára terhet. A kiküldött kisegítők eltartásáról és fizetéséről pedig elmondotta, hogy azok több anyagi erőt igényelnek egy esztendőben, mint a rendszeresített állású állandó tisztviselő. A közgyűlésen az elöljáróságot felhatalmazták, hogy az adóügyi jegyzői állást szervezze meg, és egyben kérje a megyei törvényhatósági bizottság idevonatkozó engedélyezését is. A községi közgyűlés 1921. december 13-án a községben működő segéd jegyzőt, Kirisits Bélát választotta meg adóügyi jegyzőnek. E ténnyel módosították a községi szervezési szabályrendeletet is. Eszerint az önkormányzat tisztviselői a következők: községi főjegyző (volt vezető jegyző); községi másodjegyző (az adóügyi jegyző; és községi aljegyző (a volt segédjegyző). A fő- és aljegyző hatásköréből leválasztották és a másod jegyző feladatkörébe sorolták az adó, az illeték, a közmunka, a bírói és közigazgatási végrehajtási ügyeket. A főjegyző irányította a községi háztartást, a költségvetést, gondozta a leltárt, elkészítette a községi számadást és ellenőrizte a községi pénztárt. A főjegyzőt távolléte esetén a másod jegyző helyettesítette, de ha az aljegyzői állás nincs betöltve, akkor annak feladatkörét is a másodjegyző végzi: tehát a kezelési teendők is rá tartoznak. 136 A felső községházában volt a jegyzői hivatal, a tűzoltószertár, a csendőrpihenő, a községi fogda, a bikaistálló. Az épületek zsúppal voltak befedve.

137 1921-ben a községi segédjegyzői állásra a szilasbalhási Kirisits Béla jelentkezett, akit július 30-án meg is választották. Nevezett azonban csak egy esztendeig működött ebben a beosztásban, mivel 1922. június 28-án községi adóügyi jegyzőnek választották meg. Ugyanekkor lett segédjegyző Kiss Ernő. Öt azonban 1924. április 3-án katonai szolgálatra rendelték, akit Wagner László helyettesített.

138 A kajászószentpéteri testnevelési ügyeket a Martonvásáron szervezett Testnevelési Bizottság irányította, de helyileg a községi képviselőtestület hatáskörébe tartozott. 1924. szeptember 13-án a közgyűlésen foglalkoztak is a kérdéssel: kijelölték a gyakorlóteret a Csordakút mellett, továbbá a temető melletti közlegelőt.

130 1929. július 30-án Farkas Sándor etyeki adóügyi jegyzőt vezetőjegyzővé választották. Ezen a napon Gyúróra távozott Kiss Ernő segédjegyző, aki 1922. június 28-tól szolgált Kajászószentpéteren. A kajászószentpéteri izraelita anyakönyvi kerület 1929. december 31én megszűnt. A kerületbe tartozó hitközségeket a bicskei izraelita anyakönyvi kerületbe osztották be. A kajászószentpéteri hitközség őrizetében lévő anyakönyveket és iratokat a bicskei hitközségi elnöknek jegyzőkönyvileg átadták.

140 Községi képviselő testület virilis tagjai 1930-ban a követrkezők: Dreher Jenő marton vásári birtokos, továbbá Dobozy János, Hoepfer Gyula, Pátkai Sándor, Marton Istvánné, Bencze József, Czanik Béla, Szűts Károly, Pátkai Benő és Pátkai János. 1931. október 28-án községi általános tisztújításra került sor: községi bíró Nyolczas János, törvénybíró Pátkai Dániel, közgyám Pátkai Ferenc, pénztárnok Komáromi Dániel lett; elöljá-