Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Jenő

hogy sokáig szőlőtermelő község volt, lakói feltehetően nem vetették meg az itókát. A megélhetésért folytatott kemény küzdelem közepette kizárólagos szórakozási lehetőségük a nótázás és a tánc volt. A község népi kultúrkincsét a felszabadulás előtt alig ismerték az országban. Legfeljebb itt-ott vonták magukra a figyelmet a jenői nők és férfiak jellegzetes népviseletükkel. Az 1950-es évek közepén a jenői népszokások és egyéb néprajzi hagyományok lelkes kutatók, gyűjtők és természetesen a helyi lakosság közreműködésével országszerte ismertekké váltak. Minden a legjobbkor történt, hiszen a népviseletet lassacskán kiszorította a városias öltözködés, a szokásokat egyre inkább a lakosság öregebbjei őrzik. A népszokások — elsősorban a lakodalmi szokások — gyűjtését Wagner Anna és Járányi István helybeli pedagógusok kezdték meg. Feljegyzéseiket Thurzó Gerő rendelkezésére bocsátották, akinek személyében a jenöiek lelkes pártfogót találtak. Thurzó 1954-ben Jenőbe utazott, ahol több jó citerást talált. A népi hagyományok iránti érdeklődés valósággal lázba hozta a községet, a fiatalabbak és öregebbek körében tömegesen akadtak szereplők. Ilyen körülmények között alakult meg a Jenői Népi Együttes 30 párral. Jellemző a lelkesedésre, hogy késő éjszakába nyúló ének- és táncpróbákat tartottak. Thurzó javaslatára 1954. július 4-én a községben népművészeti napot tartottak, mely a sajtó és a rádió segítségével országszerte érdeklődést váltott ki. A Fejér Megyei Néplap (a Hírlap elődje) 1954. július 8-i számában így írt erről: „Fejér megye egyik legrégibb településén, Jenő községben vasárnap (július 4-én) népművészeti napot tartottak. A legérdekesebb műsorszám a „Jenői lakodalmas" régi népszokásokat, lakodalmi játékokat, táncokat, rigmusokat, dalokat elevenített meg. A Népművészeti Intézet irányításával megrendezett előadás előkészítésében a falu lelkes fiataljain kívül az idősebbek közül is sokan részt vettek. A jenői népművészeti napon Szaszkó József turai citerás, a népművészet mestere, Zsíros néni és Katona néni galgahévízi népművészek énekszámokkal és a Székesfehérvári Központi Népi Együttes táncokkal szerepelt." A tudósítás mellett a lap 4 fényképet is közölt. 1. Csizmadia Teréz, a község díjnyertes citera játékosa 2. Jelenet a Jenői lakodalmasból 3. E fénykép alatt a következő felirat olvasható: „A falu fiatalsága szép népviseletben pompázott." (A képen Filó Ilona és Csépi Imre látható) 4. A Jenőn szerepelt Fehérvári Központi Táncegyüttes. Thurzó Gerő 1954. október 1-től hónapokon át gyűjtőmunkát végzett a községben. A IV. Országos Néprajzi Gyűjtőpályázatra beküldött dolgozata „Jenő község néprajzi adatai" címen 1955-ben könyvjutalmat nyert. A község táncéletével Keszler Mária foglalkozott az ELTE néprajzi tanszékén 1954-ben készített szakdolgozatában. A dolgozat címe: „Egy Fejér megyei gazdaközség (Gyúró) és zsellérközség (Jenő) táncéletének összehasonlítása." A Jenői Népi Együttes fellépéséről Falus Károly készített felvételeket, melyek a Magyar Tudományos Akadémia Kutatócsoportjának fotóarchívumában találhatók.