Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Jenő

ménnyel. A jenői kultúrotthon működéséről az első pontosabb adat 1957ből való. Hogy az otthon végül is megépült, abban bizonyára szerepet játszott a Népi Együttes országosan is feltűnést keltő fellépése. 1957-ben az otthon bevétele 4142 Ft, kiadása 2742 Ft volt.

189

. 1959-ben a kultúrotthon befogadóképessége 350 fő, a mozi teremé 250 fő volt.

190 A községi könyvtár állománya 1959-ben 606 kötet volt.

191 1963-ra a könyvtár állománya 1376 kötetre szaporodott.

192 1968-ban a könyvállomány 2514 kötet, a bejegyzett olvasók száma 162 volt.

193 1969-ben a könyvtárnak 3698 kötete és 304 olvasója volt.

194 Sajnos 1978-ban már szemmel látható a visszaesés. A könyvállomány és az olvasók száma egyaránt csökkent. Ebben az évben a könyvtárnak 3344 kötetnyi állománya és mindössze 50 bejegyzett olvasója volt.

195 A község egészségügyi helyzete a tárgyalt korszakban nem sokat lendült előre. Volt ugyan a községben kielégítően felszerelt orvosi rendelő és szülésznő, orvos, állatorvos és gyógyszertár nem volt, és jelenleg sincs. 1970-ben a Fejér Megyei Levéltár gondozásában egy érdekes tanulmány látott napvilágot, mely több fontos szempontból vizsgálta Fejér megye 104 községének helyzetét. Ez a vizsgálódás világosan megmutatja, hogy a jenői lakosság életkörülményei a felszabadulás óta igen komoly mértékben javultak, de maga a település végső soron nem tudott a jelentékenyebb községek sorába emelkedni, és csak a mezőgazdasági fejlettség szempontjából foglalt el viszonylag jelentős helyet. 1949 és 1968 között a lakosság száma 8 százalékos növekedést mutatott, a növekedés azonban csak kezdetben volt dinamikus, később — mint azt közölt táblázatunk is mutatja —, az ütem lefelé tendált. Az összehasonlító felmérés adatai

196 A vizsgálódás szempontjai Községek száma Jenő helye Demográfiai helyzet 64 Ipari fejlettség 71 Mezőgazdasági fejlettség 14 Kereskedelmi ellátottság 104 91 Kommunális ellátottság 73 Egészségügyi ellátottság 84 Művelődésügyi ellátottság 100 Összesítésben: 82 1984. január 1-től, a járások megszűnése után a község Székesfehérvár város környékéhez tartozik. Jenő társközség, a községi közös tanács székhelye Nádasdladányban van. IX. Jenő község Fejér megye azon falvai közé tartozik, melyek népszokásaikat, táncaikat, rigmusaikat és egyéb hagyományaikat egészen a legutóbbi időkig megőrizték. A község a felszabadulás előtt — a rossz útviszonyok következtében — szinte teljesen el volt zárva a külvilágtól, lakossága ennek következtében meglehetősen elkülönült közösséget alkotott. Néprajzi hagyományainak kialakulásában minden bizonnyal szerepet játszott az is,