Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Jenő

Földigénylő Bizottsága a jenői igénylők részére 392 kat. hold földet engedett át.

102 A Fülén igénybevett területekből a jenöiek 346 kat. holdat kaptak.

103 Minden valószínűség szerint más szomszédos községekből is történtek a jenöiek részére földjuttatások. 1947. május 24-én a jenői képviselőtestület a megye alispánjától kérte, hogy Polgárdi községtől 564 kat. holdat, Füle községtől 342 kat. holdat csatoljanak Jenő határához. A belügyminisztertől kérték Ősi községtől (Veszprém megye) 750 kat. hold átcsatolását. Indoklásuk szerint az átcsatolni kért összesen 1656 kat. holdnyi terület jenői lakosok birtokában van és közvetlenül szomszédos a község határával.

104 A képviselőtestület működéséről csak 1947 és 1950 közötti évekből maradtak meg a jegyzőkönyvek. A pártkoalíciós alapon újjászervezett testület a szerény lehetőségek határai között igyekezett a község helyzetén javítani. 1948. december 31-én alispáni rendeletre a képviselőtestület elhatározta, hogy az eddig csak számmal jelzett utcáknak is nevet ad. A már korábban is meglévő Fő utca és Batthány utca mellett ekkor új utcanevekkel találkozunk: Hősök útja, Andrássy utca, Nagy Sándor utca, Széchenyi utca, Rákóczi utca, Petőfi utca, Kossuth utca, Dózsa György utca, Szabadság tér.

105 1949. március 9-én, a képviselőtestület megállapította a község már beépített, illetve beépítendő belterületét. A belterület lényegében a már említett utcákat foglalta magában.

106 Valószínűleg jelentős építkezések kezdődtek, és bizonyára ezzel magyarázható, hogy sokan még a környékben lakók közül is új községnek tartják Jenőt, nem lévén tisztában annak a X. század végéig visszavezethető múltjával. Mindenesetre a község valóban új arculatot nyert. A közvilágítás újjáépítése érdekében a hároméves terv időszakában két alkalommal is lépéseket tettek. 1948. június 11-én a képviselőtestület ülésén bejelentették, hogy a községi bíró és a Nemzeti Bizottság elnöke a villamosítás érdekében a Tervhivatalnál járt, ahol ígéretet kaptak a hálózat helyreállítására.

107

. 1949. március 9-én a még helyre nem állított közvilágítás újjáépítését ismét kérte a képviselőtestület.

108 1948- ban a képviselőtestület több más területen is kezdeményezéseket tett. Különösen az 1948. október 6-i ülésen született számos elgondolás. Elhatározták telepes rádiókészülék és írógép vásárlását. Tervezték halottasház építését 5200 forint költséggel. A háborúban elpusztult tűzoltófelszerelés pótlására egy db vizes lajt és 50 folyóméter tömlő beszerzését szorgalmazták. Tízezer forintos költséggel közkút fúrását, 4 ezer forintos költséggel pedig jégverem építését tervezték. Fontosnak tartották telefon bevezetését, ezért a képviselő-testület úgy döntött, hogy a telefonvonal Jenő és Nádasdladány közötti szakaszának építési költségeiből 14 000 forintot, — a költségek felét — magára vállalja.

109 1949- ben nagy várakozás előzte meg az ötéves terv indulását. A képviselőtestület úgy döntött, hogy a terv során új községháza és két tanterem építését, továbbá két közkút fúrását kell megoldani. Ekkor hangot adtak régi óhajuknak, a postaügynökség felállításának is. Erre nagy szükség lenne — hangoztatták —, hiszen Nádasdladányból 4 km távolságból kapták a postát, orvos és gyógyszertár is járművel vagy gyalog volt elérhető.

110