Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Jenő

1947. április 2-án volt az utolsó bíróválasztás a községben. Tóth Károly, aki e tisztséget 7 éven át töltötte be, lemondott, helyére Bozsoki Sándort választották.

111 A jenői Földművesszövetkezet 1946. szeptember 29-én alakult meg. Tagjai között az új gazdák 96 százalékos, a régiek 4 százalékos arányban foglaltak helyet. Első forintmérleg-közgyűlésüket 1948. január 8-án tartották. Az igazgatóság tagjai voltak: Polonyi József (NPP), Patanai József (NPP), Laki Ferenc (MKP), Szabados József (MKP). Ügyvezető volt Bányai Béla tanító. A szövetkezet vagyona ekkor 117 kat. hold legelő volt, bérbevett darálóval daráltak. Lehetőségük volt legelőgazdálkodásra, üzletnyitásra, tejgyűjtésre, gyümölcsértékesítésre és állatkereskedésre. Terménybegyűjtésben eddig is részt vettek, raktárt a bizományos adott.

112 Az iskolai oktatás a felszabadulás után a háborús károk következtében nehézkesen indult. Pontosabb képünk csak az 1946—1947-es és az 1947— 1948-as tanévről van.

113 Az 1946—1947-es tanévben az 1—8. osztályba 189 tanuló járt, akiket 2 tanerő oktatott. 1948. május 10-én az iskolának 190 tanulója és 3 tanerője volt. 1948. június 11-én a képviselőtestület tagjai — valamennyien katolikus vallásúak — az iskolák államosítása mellett foglaltak állást. Kérték, hogy a személyi kérdések eldöntésénél vegyék figyelembe a politikai község véleményét. Szorgalmazták azt is, hogy a még romos állapotban lévő tantermet építsék újjá, kapjanak egy új iskolát, mivel a tanulók létszáma állandóan növekszik. Hangot adtak annak is, hogy mivel a községben templom nincsen, a miséket eddig az iskolában tartották. (Ezt a lehetőséget államosítás után is meghagyták számukra.)

114 A község kulturális élete egyébként siralmas képet nyújtott. A felszabadulás előtt csak az iskola állt rendelkezésre nemcsak az egyházi szertartások számára, hanem egyéb kulturális célokra is. Szórakozás céljára kizárólag a kocsma szolgált. 1948-ban felborzolta a kedélyeket, hogy a szomszédos Urhida község kultúrotthont kapott. Hát mi miért nem? — kérdezték ekkor a jenöiek. Mindenesetre ekkor indult el az a folyamat, amely lendületet adott a község gazdag kulturális hagyományainak bemutatására és közkinccsé tételére. A jenői Népi Együttes megalakítására, a népviselet és a -táncok bemutatására még évekig kellett várni. 1949 februárjában a képviselőtestület újra napirendre tűzte az iskola helyzetét, Mivel a tantermi felszerelésre (padok, íróasztal, dobogó, szekrény) 5201,50 Ft-ra volt szükség és a közadakozásból csak 4627,50 Ft folyt be, a hiányzó 574 Ft utalványozását a minisztériumtól kérték.

115 1949. május 24-én a képviselőtestület nyári napközi otthon felállításáról döntött. Ügy képzelték, hogy a napközit a községháza egyik helyiségében rendezik be, a konyhát a mellette lakó szülésznőnél tartják fenn, edényekről és a szükséges élelmiszerek egy részéről a szülők gondoskodnak.

116 A felszabadulás utáni évek három legfontosabb politikai eseménye a két nemzetgyűlési választás (1945-ben és 1947-ben) és a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása volt (1948-ban). Fejér megye 1945-ben és 1947-ben Komárom és Esztergom megyével alkotott egy választókerületet. 1945-ben a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Paraszt Párt, a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt, a Polgári Demokrata Párt indult a választásokon. 1947-ben a már említett pártok mellett a polgári ellenzék több pártja is részt vett a választásokon. így indult a Ke-