Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Jenő

adatai szerint ide jártak iskolába a Nádasdladányhoz tartozott Mariskapusztáról is. A jenői iskola épületét a háborús cselekmények során komoly károk érték, az ezzel kapcsolatos problémákra később térünk vissza. VII. A harci cselekmények megszűnése után itt is az új élet megindítása, a népi demokratikus átalakulás kibontakoztatása vált döntő feladattá. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy a község jelentős mértékben fejlődött, a lakosság életkörülményei gyökeresen átalakultak, de központi szerepkör hiányában Jenő az úgynevezett egyéb települések kategóriájában maradt. A községet ért háborús károkról, a politikai átalakulás kezdeti lépéseiről egy 1945. április 24-én kelt helyzetjelentésből nyerhetünk képet.

98 Lakóinak száma 1944. november l-jén — tehát a harci cselekmények előtt — — 1378 fő volt, a jelentés készítése idején pedig 1349 fő. Ami az épületkárokat illeti, ezek lényegesen kisebbek voltak, mint Fejér megye legtöbb községében. Teljesen lakhatatlanná vált épületről a jelentés nem tesz említést, csupán arról számol be, hogy lakhatóvá tehető volt 16, lakható állapotban pedig 220 lakóház volt. Maradt a községben 36 pár igaerő, 49 db ökör, 31 tehén, 34 db sertés és körülbelül 143 db baromfi. A lakosságból ellátott 890, részben ellátott 159 és ellátatlan 300 fő volt. A földreform végrehajtásával kapcsolatos munkálatok megindultak. A Nemzeti Bizottság 9 tagú, elnöke: Sarkadi Gyula. A község közigazgatását az elöljáróság vezette, élén Kulcsár Elek ny. községi írnokkal. Az elöljáróság irányította a szükségessé vált közmunkákat is. A megművelt, illetve megműveletlen földterületek nagyságáról nem tudunk beszámolni, mivel a jelentés adatai pontatlanok. A közbiztonságot illetően a rendőrséget nem szervezték meg, mivel tagjait nem volt miből fizetni. Az őrséget házsorjában látták el, nappal 2, éjjel pedig 4 személy volt szolgálatban. A népiskolai oktatás megindítása komoly nehézségekbe ütközött, mivel az egyik tantermet háborús károk érték, és még 1948-ban, az iskolák államosítása idején is romos állapotban volt. A politikai pártok megalakulásáról 1945 júniusától kezdve vannak adataink. Ekkor a Nemzeti Parasztpártnak 53, a Magyar Kommunista Pártnak 75, a Független Kisgazda Pártnak 130 tagja volt. A község egészségügyi helyzete a felszabadulás első évében a következő képet mutatta: lélekszám 1349 fő, élve szülés 19, halálozás 32 fő (a népszaporulat —13) a csecsemőhalandóság 2 fő (10,5 százalék) volt.

100 A 600/1945 számú rendelet (a Földreformról) végrehajtására Jenőben is megalakult a Földigénylő (Földosztó) Bizottság. A bizottság összetétele 1945. október 25-én a következő volt:

101 Elnök: Csépi István. Tagok: Csizmadia István, Benke György, Kiss János, Szabados István. Mivel a felszabadulás előtt a község határa teljes egészében kis-, illetve törpebirtokosok kezén volt, megváltással vagy elkobzással igénybe vehető földterület nem volt, a jenői jogosultak igényeit a szomszédos községek határaiban elégítették ki. Megfelelő források hiányában a földreformról, illetve annak eredményeiről teljes képet adni nem tudunk. Polgárdi község