Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Jenő

úgy döntöttek, hogy a püspökségtől 5500 korona rendkívüli kölcsönt vesznek fel. Kérelmüknek a püspök azzal a feltétellel adott helyt, hogy a község a kamatmentesen nyújtott kölcsönt csak azon esetben köteles visszafizetni, ha az iskola római katolikus jellege valamilyen okból megszűnik.

88 1909-ben Jenő község a Várpalota és Vidéke Takarékpénztártól 16 ezer koronát kitevő kölcsönt vett fel. Az iskola építésére Náthán József és Manó balatonfőkajári vállalkozókkal kötött szerződést. A lakosság a munkákhoz napszámok és fuvarozás biztosításával járult hozzá, Batthyány Lajos polgárdi birtokos pedig az épület alapozásához szükséges követ adományozta. A kölcsönök megszerzése viszonylag könnyen ment, annál több nehézséget jelentett a visszafizetés. Ezért a képviselőtestület 1911. december 2-án úgy döntött, hogy a község tulajdonát képező 7500 korona 4 százalékos kamatozó, adómentes állami kötvényét beváltja, és az építkezésekkel kapcsolatos kölcsön törlesztésére használja fel.

89 Az iskola tevékenysége valójában a községben egyetlen kulturális tevékenység volt, a már említett Polgári Olvasókörről több írásos adatunk nincsen. Ugyancsak szegényes a népoktatásról rendelkezésre álló adatanyagunk is. Az iskola iratanyagából mindössze néhány anyakönyv található a levéltárban.

90 1901-ben 176 tanulója volt az iskolának, a tanító Koller Károly volt.

91 Neve 1927-ig szerepelt a jenői tanítók között. A tanulók létszáma a Fehérvári Naptár adatközlése szerint 1900 és 1913 között nem változott. A második tanító működéséről 1913-tól vannak adataink. Ekkor Koller Károly neve mellett Szép Mariska neve szerepel.

92 1922-ben Koller Károly és Kollát Olga tanított a községben.

93 1927-ből ugyanezt az adatot találjuk.

94 1929-ben a két tanító Bauer Béla és Kollát Olga volt.

95 1942-ben ismét új tanító Posgay Mária nevével találkozunk.

96 Az iskolai anyakönyvek tanulmányozása során néhány figyelemre méltó adatot gyűjthetünk össze, és jellemző tanulságokat vonhatunk le. Például az 1920—1921-es tanévben a leányok 1101, a fiúk 1615 félnapot mulasztottak igazoltan, az igazolatlan mulasztások száma a leányoknál 1255 félnap, a fiúknál 1846 félnap volt. Aligha tévedünk, ha ebből arra következtetünk, hogy a szülők jelentős része a kényszerítő szükségtől hajtva gyermekeit gyakran nem iskolába küldte, hanem munkára fogta. Emlékeztetőnek újra felidézhetjük e munkában már közölt adatot, mely szerint a nagy gazdasági válság időszakában a jenői ellátatlanok 65 pár gyermekcipőt igényeltek. Sok szülő a tanuláshoz szükséges könyvet, palatáblát is csak nehezen tudta előteremteni gyermeke számára. A már említett tanévben — mint az anyakönyv adataiból kitűnik — az elemi iskola hat osztályát mindössze 6 fiú és 4 leány végezte el. Semmivel sem vigasztalóbb a kép az 1928—1929-es tanév anyakönyvi adatai alapján sem. Ekkor a 1—3. osztálynak 104 tanulója volt, a 4—5. osztályba 27-en jártak. A 6. osztályt 4 tanuló végezte el. Az 1929—1930. tanévben némi javulás Japasztalható. Az 1—3 osztályban 114, a 4—6 osztályban 46 tanuló adatait tartalmazza az anyakönyv, a 6. osztályt kilencen végezték el.

97 Az iskolai anyakönyvekben a tanulók lakhelyeinek feltüntetései alapján néhány új földrajzi névvel is találkozunk: Újsor, Újtelep, Ilonatelep. Ez utóbbi nem azonos a Nádasdladányhoz tartozott Ilonamajorral, mivel a helységnévtárak az említett településeket külön tüntetik fel. Az anyakönyvek