Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Jenő

cius 22-ig zajlottak a község környékén. Meg kell jegyezni, hogy a második világháború hadtörténeti irodalmában előforduló Jenő állás elnevezésnek nincs köze a községhez. 1944. december 28-án Küngös, Jenő, Berhida és Ősi körzetében súlyos harcok folytak. E nap délutánján a szovjet csapatok Jenőtől nyugatra átlépték az Ősz és Berhida közötti utat.

80 A Konrád III. elnevezésű német támadó hadművelet során 1945. január 18-án a PZ IV. német harckocsiszázad Ilonamajornál leküzdve a szovjet páncélelhárító reteszt, Jenő irányába folytatta a támadást.

81 1945 március közepén a 4. szovjet gárdahadsereg azt a feladatot kapta, hogy vegye birtokába Székesfehérvárt, majd jusson ki a Jenő—Polgárdi terepszakaszra és a keletről támadó egységekkel egyesülve kerítse be a németek főerőit.

82

. 1945. március 19-én a németek erőiket Jenő felé vonták vissza, és a szovjet csapatok Falubattyán és Jenő térségében jelentős német erőket kerítettek be, amelyek egy részének Fűzfő irányába sikerült kitörnie. A község 1945. március 23-án szabadult fel. VI. Jenő községben templom nem volt — bár egy múlt századi feljegyzés egy hajdani templom romjait említi — csupán kőkereszt. Egyházszervezeti szempontból a veszprémi római katolikus egyházmegyéhez tartozik, korábban ősi, jelenleg Nádasdladány leány egyháza. Az egyházi szertartásokat az iskolában bonyolították le. Volt a községben harangláb, minden valószínűség szerint ezzel függ össze a Haranglábi dűlőút elnevezés. 1910-ig egytanerős, római katolikus jellegű, osztatlan elemi népiskola működött. 1841ben Nádasdladánnyal összevontan 68 fiú és 72 leány tanult itt.

83 Az iskola a múlt századi forrásokban 11-es házszám 31-es helyrajzi szám alatt van feltüntetve.

84 Ezt az épületet 1910-től már nem oktatási célokra használták. Az iskolára vonatkozó múlt századi adatok igen gyérek. 1869-ben Pénzes F. statisztikája papok, tanítók rovatban egy személyt tüntet fel, aki nyilvánvalóan csak a tanító lehet. 1897-es adat szerint a jenői római katolikus iskola olyan nehéz helyzetben volt, hogy „bizonyos segélyezés teljesen indokolt."

85 1899-ben a képviselőtestület azzal próbálkozott, hogy a szegénypénztári tőke kamatainak egy részét az iskola céljára engedi át, a döntést azonban Fejér vármegye törvényhatósági bizottsága nem hagyta jóvá azzal az indoklással, hogy a szegénypénztár állománya kizárólag a szegény lakosok támogatására fordítható.

86 1908-ban a jenői képviselőtestület úgy döntött, hogy az oktatás nehéz helyzetére és a tanulók növekvő számára tekintettel új iskolát és két tanítói lakást kell építeni. Kérték egy második tanítói állás szervezését is. A község gazdasági helyzetének ismeretében nem nehéz észrevenni, hogy ez az építkezés igen komoly áldozatokat követelt a lakosságtól. Külső segítség nélkül nem is lettek volna képesek az építkezésre. A község az építkezés céljára Tóth István jenői lakostól 1800 koronáért 900 négyszögöles telket vásárolt. A határozat értelmében 1 db 2 szoba-konyhás, 1 db 1 szoba-konyhás tanítói lakást és 2 tantermet szándékoztak építeni.

87 Az iskola építéséhez a képviselőtestület a veszprémi püspökség segítségét remélte, ezért az építendő iskolát római katolikus jellegűnek ismerte el. 1910. április 10-én