Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)
Várnai Tamás: Jenő
A Nagyatádi-földreform során a jenői igényjogosultak között nyolc kat.-hold házhelyet és 249 kat-hold szántót osztottak ki. 69 A földbirtokpolitikai intézkedések közé tartozott az is, hogy gróf Batthány Lajos polgárdi birtokos 600 magyar holdat a jenői lakosoknak örökáron eladott. Az uradalomból 300 holdat parcelláztak. Még 36 hat.-holdra lett volna szükség, amelyet a veszprémi káptalan fülei gazdaságának kellett volna adnia, a káptalan azonban fellebbezett. 70 A földbirtok-politikai intézkedések kétségkívül enyhítettek a korábbi nyomasztó körülményeken, de a problémák távolról sem oldódtak meg. Minden bizonnyal az említett intézkedésekkel függ össze, hogy a jenöiek azzal a kéréssel fordultak Polgárdi község képviselő-testületéhez, hogy a földreform során nekik juttatott 260 kat.-holdnyi területet, továbbá a Zsuzsannamajornál levő 700 holdnyi egész dűlőt csatolják Jenő község határához. A kérelmet 177 jenői lakos írta alá. A polgárdi képviselő-testület 1929. december 21-én foglalkozott az üggyel. Abba beleegyeztek volna, hogy az említett 260 holdat Jenőhöz csatolják, de tiltakoztak a 700 holdnyi terület átcsatolása ellen. Azzal érveltek, hogy a 700 hold átengedése esetén Polgárdi község, tekintettel a villamosítással kapcsolatos jelentős adósságaira, csődbe jutna. E költségek arányos részét Jenőnek vállalnia kellene az átengedett földterülettel együtt. A jenöiek ezt az álláspontot nem tették magukévá. 71 1930. június 30-án a két érdekelt község a főszolgabíró jelenlétében egyeztető tárgyalást tartott. Ekkor a polgárdiak beleegyeztek abba, hogy az átengedendő területet 300 holdra növeljék a Zsuzsannamajor alatt húzódó egyenes vonalú közdűlő útig. A jenöiek ezt a javaslatot elfogadták. 1932-ben még 228 kat. hold volt a község határának területe. 72 1937-re a határ területe 939 holdra növekedett. 73 Ugyanez volt a helyzet az 1944. esztendőben is. 74 Valószínű, hogy az átcsatolni kért területeket mégis megkapta a község. A mezőgazdasági termelésre vonatkozó adataink ebből az időszakból igen hiányosak. A termesztett legfontosabb növények holdankénti termésátlaga az alábbiak szerint alakult. 75 Búza 5 q/kat. hold, rozs 5 q/kat. hold, tengeri 7 q/kat hold, burgonya 25 q/kat. hold. A község állatállományáról 1935-ös adatok nyújtanak valamelyes képet. 76 Szarvasmarha 134, ló 109, sertés 757, baromfi 1359. A kisipar és kiskereskelem a község körülményeihez képest nem mondható jelentéktelennek, de meghatározó szerepe természetesem nem volt. Vizsgáljuk meg az 1931— 1932-es adatokat: 77 Asztalos 3, cipész 1, cséplőgép-tulajdonos 2, kiskereskedő 3, kocsmáros 4, kovács 1, kőműves 1. Az 1929—1933-as világválság idején 72 ellátatlan volt a községben. Ebből földmunkás 23, ipari és kereskedelmi alkalmazott 15, törpebirtokos 38. Hathavi ellátást és 65 pár gyermekcipőt kértek. 7 " Az útviszonyok ebben az időben sem javultak. Jellemző a község állapotára a képviselőtestületnek azon döntése, hogy nem lép be az Országos Mentőegyesületbe. Döntésüket azzal indokolták, hogy az csupán költséget jelentene, viszont a rossz utak következtében a mentőautó úgysem tudna a községbe eljutni. 79 A második világháború eseményei 1944 december végétől 1945. már-
