Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Jenő

sóg is 48 fővel, egy parancsnokkal és 3 alparancsnokkal. A helyi bizottság összetétele a következő volt: Elnök: Koller Károly róm. kat. kántortanító Tagok: Strausz Mihály, Alföldi József, Bátai Ferenc, Galambos József A községi elöljáróság a helyi bizottság ellenőrzése alatt folytatta munkáját. A polgárőrség parancsnoka Papp József, a három alparancsnok Fister József, Bakos János és Lotring István lett. A polgárőrség állomáshelye III. számú utca 113. számú házban volt. 1918. november 17-én a polgárőrség megkezdte tevékenységét: a kocsmákat a helyi bizottság bezáratta, a községben rend és nyugalom uralkodott. A polgárőrség tagjai részére legalább 4 db fegyvert és lőszert, ruházatot és lábbelit igényeltek. Az esküt Hegedűs Ferenc nádasdladányi plébános kezébe tették le. (FML Nemzeti Tanács Fejér Megyei Bizottságának iratai. Koller Károly jenői tanító jelentése 1918. november 12-i keltezéssel.) A helyi bizottság egy másik jelentése, melyet 1919. február 9-én küldtek meg a megyének, a nehezedő gazdasági viszonyokra utal. 1919. január 25-én a Megyei Bizottság kérte, hogy a községben lévő gabonakészletet közellátási célra szolgáltassák be. Ezzel kapcsolatban a jenői bizottság jelentette, hogy készletüket már 1918 őszén beszolgáltatták, és amikor a katonák a frontról hazaérkeztek, a szomszédos uradalmakhoz kellett fordulni gabonáért. A lakosság megélhetését is legfeljebb 1 hónapig tudják biztosítani, vetőmagkészletük egyáltalán nincsen. Ugyanebben a jelentésben kértek a megyétől a helyi bizottság részére egy bélyegzőt a „Jenői Nemzeti Tanács pecsétje" felirattal. (Uo. Koller Károly jelentése 1919. február 9-én). Érdekes megjegyezni, hogy e jelentés aláírói között Alföldi József neve már nem szerepel, csak a Tanácsköztársaság kikiáltása után jutott ismét szerephez. A Tanácsköztársaság idején a Székesfehérvári Járási Földműves és Katonatanács tagja volt Jenőből Alföldi József.

60 V. A két világháború között a népesség alakulása egyenetlenségeket mutat. Az 1920-as 968 főnyi lélekszám 1930-ra 899 főre csökkent, 1941-re viszont 1216 főre növekedett. A növekedésben része volt annak, hogy a földdel való ellátottság a korábbiakhoz képest javult, illetve a kiosztott házhelyeken újabb lakóházak épülhettek.

61 Az országgyűlési választásra jogosultak száma a dualista korhoz képest emelkedett. 1926-ban 438 fő, 1927-ben pedig a jogosultság megszigorítása következtében 293 fő volt, a csökkenés tehát 145 fő.

62 E korban a község a móri, majd 1939-ben a Fehérvár-környéki egyéni választókerülethez tartozott. Az 1939 májusában tartott országgyűlési választások jól megmutatták, hogy a szélsőjobboldali demagógia sajnos nem maradt hatástalan a község lakosságára. Jenőben a leadott szavazatok többségét a nyilasok kapták, a kisgazda párti Cserti Józsefnek 16 szavazattal kellett beérnie.

63 1922-ben a községi bíró Fister Sándor, a pénztárnok Hadi József, a közgyám Tóth Pál volt.

64 1927-ben a bíró Móricz István, a pénztárnok. K. Horváth József, a közgyám Tóth Pál volt.

65 1930-ban a bíró Hutwagner József, a pénztárnok Tóth Károly volt.

66 1933-ban a bírói tisztséget Tóth Ferenc™ 1942-ben Patannai István töltötte be, a törvénybíró Tóth Károly volt.

68