Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)
Várnai Tamás: Jenő
A községi szegényalap vagyona 1899 végén 2285 korona volt. A községi pótadó a földadó után 36,4 százalékot, a többi adónem után 37,7 százalékát tett ki. A faluban ekkor a Polgári Olvasókör jóváhagyott alapszabály szerint működött. 54 1913-ban a községi bíró Kulifai Mihály, a pénztárnok Majzer József, a közgyám Tóth Pál volt. 55 A szőlőtelepítés kezdete óta eltelt évszázad során a község gazdasági viszonyai viszonylag stabilizálódtak, ennek ellenére Jenő nem tudott a me gy ,e jelentékenyebb települései sorába emelkedni. A rossz útviszonyok következtében meglehetősen el volt zárva a külvilágtól. A legközelebbi vasútállomás Polgárdi, illetve Csór-Nádasdladány volt. A múlt század végén egy súlyos természeti katasztrófa a már kialakult viszonyokat is csaknem teljesen felborította. A községnek majdnem egész területét szőlők borították, a házak a dűlőutak mentén épültek, külterület gyakorlatilag nem volt. 1883-ban a szőlőkön kívül mindössze 1 kat. hold 1376 •-ölnyi szántóföldje és 6 kat. hold 801 •-ölnyi kertje volt. Nagyobb mérvű állattartásra a szűk belső telkek miatt (igen sok esetben 100 •-öl alatt) és legelők hiányában a lakosság nem volt berendezkedve. Ilyen körülmények között érte a községet a megyeszerte súlyos károkat okozó filoxéra. A jenői szőlők túlnyomó része e természeti csapás áldozata lett, a kipusztult tőkék pótlására lehetőség nem volt. A filoxéra okozta károkat jól szemléltetik az alábbi adatok: 1907-ben az akkori felmérés szerint mindössze 16 kat. holdnyi szőlőterület volt a községben. Ennél pontosabbak az 1909-ben felvett adatok. Ezek szerint 161 kat. hold 4. osztályú, 5 kat. hold 6. osztályú, tehát őszesen 166 kat. hoM szántó, 6 kat. hold 6. osztályú kert, 32 kat. hold 5. osztályú szőlő volt a községben. A szőlőterület nagysága tehát valamivel kedvezőbb képet nyújt az 1907. évinél, de ennek ellenére jól látható, hogy a pusztulás katasztrofális arányú. A földrészek száma 761, a kataszteri tiszta jövedelem összértéke 3460 korona volt. 56 Jól mutatja a filoxéra következményeit egy 1892. május 26-án készített főszolgabírói jelentés is. „Jenő község szőlőit a filoxéra már teljesen tönkretette, a lakosok teljesen elszegényedtek." 57 1907-ben 50 olyan családfő volt, akik sem ingatlannal, sem ipari szakképzettséggel nem rendelkeztek, 221 család kezén pedig 4 holdnál kisebb ingatlanok voltak. Munkásigazolványa két személynek volt. 150 fő szerződött arató és cséplőmunkásnak. Téli foglalkoztatást 300 fő nem kaphatott. A mezőgazdasági napszámbér télen napi 1 korona, tavasszal 1,4 korona, nyáron 2 korona, ősszel 1 korona volt. Kettőnél több gyermekes 135 család, 1—2 gyermekes 64, gyermek nélküli 22 család volt. 58 A birtokviszonyokban beállott változás következtében a földművelés vált uralkodóvá, de a súlyos földínség következtében ebből a lakosság megélni nem tudott. A jenőiéken csak az segíthetett volna, ha a szomszédos községek nagybirtokaiból földhöz juthattak volna. Erre azonban még sokáig várni kellett. Az I. világháború és a forradalmak korának bemutatására forrásaink alig vannak. A háború folyamán 157 személy vonult be, az elesettek után 9 hadiözvegy és 14 hadiárva maradt. 59 Az őszirózsás forradalomnak mindössze két jenői vonatkozású dokumentuma maradt fenn. Az egyikből megtudjuk, hogy a Nemzeti Tanács Fejér Megyei Bizottságának felhívására 1918. november 8-án megalakult a Nemzeti Tanács helyi bizottsága. Ezzel egyidőben megalakult a polgárőr-
