Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Jenő

,,A harmadik osztályba tartozó szőlők meredek hegyoldalakon hosszan nyúló erdő alatt, majd hegytetőn feküsznek »sovany rossz tereken«, fagynak, dérnek, szeleknek és sok részben vízmosásoknak nagyon ki vannak téve. Földminőségük: sok helyen vizenyős, majd sárga agyag, kövecses, murvás, alább meszes, széle homok." Pénzes F. már idézett statisztikája szerint 301 holdnyi volt a község határa, ebből szőlőterület 260 hold. (1200 n.-öles holdakról van szó.) Az ugyancsak itt közölt birtokmegoszlás szerint 90 1—10 holdig terjedő nagyságú szőlőbirtok volt a községben. A lakosoknak mindössze 4 faekéjük és 1 fogasuk volt. Az állatállományhoz 44 ló, 30 szarvasmarha és 12 méhkas tartozott. IV. A község lakossága a dualizmus korában.

45 Év Lélekszám 1870 630 1880 726 1890 769 1900 821 1910 954 A polgári közigazgatás bevezetése után Jenő a nádasdladányi körjegyzőséghez tartozott, és ez az állapot egészen 1950-ig fennmaradt. A községnek orvosa, gyógyszertára és állatorvosa korábban sem volt. A községi törzskönyvezés idején hivatalos neve nem változott.

46 A községi elöljáróság tagjai: bíró, törvénybíró, körjegyző, 4 esküdt, közgyám és községi pénztárnok. Segéd és kezelőszemélyzet: segédjegyző, szülésznő, kisbíró, éjjeliőr.

47 Ezen a kis településen jelentősebb politikai küzdelmek nem voltak. Jenő a dualista korban a bodajki országgyűlési választókerülethez tartozott. A magas cenzus következtében a választásra jogosultak száma alacsony. 1899-ben 21 szavazásra jogosult egyén volt itt, 3/4 részük a Szabadelvű Pártot, 1/4 részük a Katolikus Néppártot támogatta.

48 Az 1904. évi parlamenti pótválasztáson 19 személynek volt választójoga. Közülük 14 szabadelvű, de a többi pártállása nem ismeretes.

49 Jenő község a Nádasdladány székhellyel működő 26. számú törvényhatósági választókerületbe tartozott. 1892-ben a 768 lakosból 39 fő szavazhatott a törvényhatósági választásokon.

50 1885—1887-ben a községi bíró Mentovics János, a törvénybíró ifj. Hutwagner István, a pénztárnok Mentovics István volt.

51 1891-ben a község lakói fizettek 570,80 forint földadót, 179,68 forint házadót, 519,22 forint kereseti adót.

52 1897-ben a körjegyző Brunkala Imre (volt fülei segéd jegyző), a bíró Scháffer Antal, a pénztárnok Hadi István volt. A község törzsvagyonának értéke 4490 Ft. A körovos fizetéséhez Jenő 65 Ft-tal járult hozzá.

53 1900-ban a község törzsvagyonának megoszlása a következő volt: Ingatlanban 1420 korona Regálé kártalanítási kötvényben 7500 korona Ingóságokban 63 korona összesen: 8983 korona