Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Jenő

Ernyehákonnyal volt határos.

8 1543-ban Jenew-i Benethe János birtoka volt. Ekkor 6 porta, 1 bíró és két szegény volt itt.

9 1550-ben a magtalanul elhalálozott Benethe János birtoka a koronára háramlott. í. Ferdinánd király Jenew possesiót (birtokot) Ladányi Lászlónak, Sebestyénnek és Ferencnek adományozta, akik Fehérvár török ostroma idején vérüket ontották.

10 Jenő a török hódoltság időszakában fokozatosan pusztult el. 1564ben négy adózó és két elhagyott portáját írták össze. 1588-ban Ladányi Kristóf birtoka volt három adózó portával. 1618 és 1639 között V

2 adózó portája, 1647-ben egy adózó portája volt.

11 A pusztulás következtében a XVIII. századra lakatlanná vált. 1696-ban készített kamarauradalmi összeírás Jönnő pusztáról (sic) a következőket jegyezte fel: „Ladán (Sárladány, Nádasdladány) faluhoz tartozik Jönnő praedium (puszta). A falubeli subditusok munkálták meg a török időkben. Magyar földesúrnak megadták róla a kilencedet, török földesúr a tizedet kapta.

12 A községet több más Fejér megyei helységgel együtt 1674-ben Veszprém vármegyéhez csatolták. E vármegye 1727 szeptember 15-én hitelesen bizonyította, hogy a jenőiek más falvak lakóival együtt a közterheket is viselték.

13 A község magyar földesura feltételezetten 1613-ig a már említett Ladányi család volt. Ekkor Ladányi Ferenc azt vallotta, hogy bizonyos Groff Tóbiás török fogságból való kiszabadítására bizonyos pénzösszegre volt szüksége, ezért Zabó Miklóstól, a veszprémi őrség lovasainak kapitányától 116 forint 34 dénárt vett kölcsön és három faluját: Jenőt, Ladánt és Ernyebakonyt a visszaváltásig teljes területükkel elzálogosította.

14 A visszaváltásra valószínűleg nem került sor, hiszen 1622től új birtokosok neveivel találkozunk. 1622-ben II. Ferdinánd király Kutassy János győri katonának az addig zálogként birtokolt Ladán és Jenew falvakra adományt adott.

15 1664. november l-jén Laskóy András — valószínűleg az adományozott egyik leszármazottja — több helység mellett Jenő nevű falujáról is végrendelkezett.

16 II. A török kitakarodása után a XVIII. század végéig puszta terület volt. E század elején a kuruc Komáromy Zsigmond birtokolta.

17 Ladány és az ahhoz tartozó Jenő a Rákóczi szabadságharc idején a Sárvíztől nyugatra megszerveződött kuruc vármegye része volt. Fontos esemény volt a kuruc vármegyének 1708. március 26-án Ladányban tartott közgyűlése, melyen tiltakoztak a Habsburgok magyarországi uralma ellen hangoztatván, hogy az Ónodi trónfosztó határozathoz tartják magukat.

16 A szabadságharc leverése után a kuruc Komáromy Zsigmond elvesztette birtokát. 1727-ben gróf Zinzendorf veszprémi várkapitány özvegye volt Jenő birtokosa.

19 1737-ben Ladányt és Jenőt Schmideg Frigyes vásárolta meg abból az 50 ezer forintból, melyet ő az álcsúti pálosoktól kapott.

20 A község újjászületése voltaképpen a XVIII. század végén megindult, szőlőtelepítésekkel kezdődött. Sajnos a telepítési kontraktus (szerződés) hiányzik, de valószínűsíthetjük, hogy más szőlőhegyi falvakkal megegyező feltételek mellett kötötték (pl. Űrhida). Ismereteink szerint a szőlőtelepítés 1770-ben kezdődött Schmideg Tamás birtokos kezdeményezésére. A tele-