Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Halász Imre: Iváncsa

1948-ban — ahogy az egész országban — Iváncsán is felerősödött a politikai tevékenység. Január 12-én az MKP megyei bizottsága a politikai munka fokozására hozott határozatokat. Ugyanez az értekezlet a megyei választmány póttagjává választotta az iváncsai párttitkárt, dr. Schóbert Zoltánnét. A testület határozata értelmében februárban népgyűlést, havonta legalább egy pártnapot és egy szakszervezeti napot kellett tartani a községben.

187 Márciusban megélénkült az ifjúsági mozgalom is. Ekkorra már működő szervezete van az EPOSZ-nak Iváncsán. Március 7-én 80 fő részvételével nagygyűlést tartottak, ahol a legfontosabb politikai feladatokról, és ebben az ifjúság részvételéről szólt a gyűlés megyeszékhelyről érkezett szónoka.

188 Az SZDP megyei titkára a politikai és gazdasági helyzetről tett, április 10-én kelt jelentésében az Egységbizottságok működésére is kitért. Ezeknek a bizottságoknak a jobboldali elemek kizárása volt a feladata, ezenkvül oktatási és propagandatevékenységet is kifejtettek. Az iváncsai szervezet 80 tagja közül 26 főt zártak ki a pártból, a tagok 33 százalékát.

189 Az 1948-as év egyik legnagyobb jelentőségű politikai eseménye — amely meghatározta a további fejlődés vonalát — az MKP és az SZDP szervezeteinek egyesítő taggyűlése volt, erre Iváncsán május 9-én került sor.

190 Az 1948. év a szövetkezetesítés éve is volt. Űj lendületet kapott a földművesszövetkezeti mozgalom. A helyi szövetkezetnek ekkor 120 tagja van, igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai valamennyien MKPtagok: Igazgatóság tagjai: Félügyelőbizottság tagjai: Bíró Lajos Katona Lajos Malik Kálmán Kovács Mihály Torma János Oláh István Lénik Mihály Pánczi Sándor Huszár János Faragó József Gergely József A szövetkezet ügyvezetője Gergely István (szintén MKP-tag). A szövetkezet vagyona 56 kat. hold legelő, az erősen megrongálódott szeszgyár, egy kétszobás üzletház, egy csíraistálló — melyet magtárrá alakítanak át — és két vetőgép. Tevékenysége egyelőre legelőgazdálkodásra és vetőgép kölcsönzésére terjed ki, de van lehetőségük tevékenységüket kiterjeszteni tojás- és tejgyűjtésre, szerződéses termelésre, terménygyűjtósre, boiltnyitásra, malomépítésre, kenderfeldolgozó létesítésére, birkatenyésztésre, sertéshizlalásra és zöldségértékestíésre. Termény fel vásárlási tevékenységet 1948 májusáig nem folytattak, de ezt is tervezték az elkövetkező időben.

191 A helyi termelőszövetkezeti csoport 1948. október 1-én alakult meg. A II. típusú, ún. átlagelosztású termelőszövetkezeti csoport, Táncsics Mihály nevét vette fel. Alapító tagjai voltak — többek között — Hollósi Ferenc, Kovács Mihály, Lepsényi János, Nagy Ferenc, Nagy József, Oláh István, Reppman József, id. Simon György, Torkos József, Topp Ferenc, Torma János, Virányi Ferenc és dr. Schóbert Zoltánné, aki 1949. május l-ig volt a szövetkezet elnöke. Öt ebben a tisztségben 1949-ben Topp Ferenc