Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Halász Imre: Iváncsa

(május 1-től november l-ig), majd 1949. november 1-től Hollósi Ferenc követte. A termelőszövetkezet egy év múlva III. típusúvá — közösen termelő szövetkezeti csoporttá alakult át. A nem messze fekvő gépállomás gépeivel készítették elő a földet, majd — szintén a gépállomás gépeivel — megtörtént a vetés az államtól kapott vetőmaggal. Az első közös vetés 40 kh búza, 30 kh őszi árpa és 12 kh repce volt. 1950 tavaszán 20 katasztrális holdon vetettek lucernát és burgonyát, 25-ön tavaszi árpát, a fennmaradó területen pedig kukoricát. 1955-re 72-re nő a taglétszám, ám 1956-ban mindössze harmincötén maradtak. 1957. március 11-én a szövetkezet saját erőből traktort, pótkocsit és vetőgépet vásárolt. 1959-ben átszervezték a szövetkezetet, két termelőszövetkezet alakult, ezek később egyesültek. A fejlődés új szakaszának a kezdete ez, amelyet a hatvanas évek elejének gépesítési programja követett, 1960-ban két traktort, két évvel később tíz erőgépet vásároltak, 1963-ban felállították a gépműhelyt. Termelési értékük ennek megfelelően évről évre növekedett, 1968-ra már több mint kétszerese az 1962. évinek.

192 A község lakóinak száma a felszabadulás után a következőképpen alakult:

193 1945. 2404 1960. 2505 1970. 2697 1977. 2734 1983. 2426 A lakosság száma a hetvenes évek végéig emelkedik, azóta itt is mutatkozik a magyar falvak általános jelensége, az elvándorlás. A község művelődésügyének új lendületet adott az iskola államosítása, majd az általános iskola létrehozása. Közművelődésében a Népkönyvtár 1951. évi megszervezése, és 1972. március 21-én klubkönyvtárrá alakítása nevezetes dátum. A könyvállomány fejlődése:

194 Év Ifjúsági könyvtár (db) Az iskola nevelői könyvtára (db) Népkönyvtár (kötet) 1951 45 115 369 (szervezés idején 1952 60 128 1953 32 160 1960 134 283 765 (1959-ben) ebből 610 kötet az állomány 107 kötet a művelődési miniszter 48 kötet az olvasók ajándéka 1970 428 486