Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Halász Imre: Iváncsa

A község költségvetése pedig 1919 és 1923 között a következőképpen alakult:

107 Év Bevétel Kiadás Hiány Pótadó az állami adó után 1919 602,14 14 513,63 13 911,49 100 % 1920 227,88 65 923,63 65 695,75 450 % 1921 1 218,85 83 032,00 81 819,15 55% 1922 635,00 33 360,00 32 725,00 25% 1923 8 001,55 417 181,00 409 179,45 250 % A táblázatból az infláció mellett az állami adó után kivetett pótadó nagyarányú ingadozása látható. Az 1920. évben megállapított és jóváhagyott 450 százalékos pótadót azért lehetett 55 százalékra leszállítani, mert időközben az adóalapot jelentősen felemelték.

108 Az infláció fokozódását mutatja a községi alkalmazottaknak kifizetett „drágasági pótlék" is:

109 jegyző havi 400 K (1920) segédjegyző előbb évi 800 K (1920) majd Havi 200 K (1920) kisbíró évi 500 K (1919) pénztáros évi 130 K (1919) szülésznő havi 180 K (1920) Az egészségügyi helyzet a negyvenes évekig aránylag rossz a községben. A húszas években már van szülésznő a faluban, de a körorvos egyenlőre másik községben lakik (lakbéréhez 1922. január 1-től évi 400 koronával járult hozzá Iváncsa képviselőtestülete).

110 Kéziratában Nemes Andor panaszolja, hogy rossz a község ivóvize, ezért gyakran jelentkezett a tífusz és majdnem évente a vérhas.

111 Ezért a képviselőtestület elhatározta egy járványkórház kialakítását. Határozat született arról — s ezt a megyei Törvényhatósági Bizottság 1926. április 16-i ülésén jóvá is hagyta —, hogy Iváncsán két ingatlant 38 millió koronáért megvásárol és bikaistállónak rendeztet be a falu, a régi bikaistállót pedig járványkórháznak alakíttatja át. Anyagi fedezetül a járványkórházra jóváhagyott 10 millió korona és a kereseti adó szolgál.

112 Az fel sem merült, hogy célszerűbb lenne a járványkórháznak létesíteni új épületet. Orvos nemiévén valószínű, hogy mindössze egy elkülönítőről lett volna szó a további fertőzések megakadályozására. Ám az egészségügyi helyzetben gyökeres változás csak akkor állt be, amikor 1939-ben községi orvost kapott a falu és a következő évben bevezetett oltás hatására végérvényesen megszűnt a tífusz Iváncsán. Ezért sajnálta Iváncsa, hogy 1941-ben elköltözött a faluból a járványok leküzdésében döntő szerepet játszó első községi orvos, dr. Schleich Ferenc.

113 A két világháború közötti időszakra esik a községi tűzoltóság megszervezése is. 1922-ben 10 ezer koronát költöttek tűzoltószerek beszerzésére,

114 és majdnem két év alatt, 1924-re sikerült kialakítaniuk egy korszerű tűz-