Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Halász Imre: Iváncsa

oltószertárt.

115 Az 1925. március 24-i közgyűlésen hozott határozat értelmében Í924-ben és 1925-ben költségvetésileg biztosított 400—400 aranykoronát tűzoltószerek további beszerzésére, illetőleg pótlására fordítottak.

116 A művelődés helyzetéről is csak szórványos adatokkal rendelkezünk. A már korábban említett római katolikus és a református iskola folyamatosan működött, melyek emllé a húszas évek közepén gazdasági ismétlőiskolát létesítettek. Az ebben való tanításért a katolikus és református kántortanítók a községtől 50 aranykorona tiszteletdíjat kaptak, továbbá a képviselőtestület a gazdasági ismétlőiskolának juttatott egy hold föld termésének felét annak a tanítónak utalta, aki a gyakorlati oktatást irányította, míg a termés másik felét a község kapta meg.

1

" Az egyházi iskolák fenntartásához évente jelentős összeggel járultak hozzá. Az 1928. évből származó adat szerint „az egyházak iskolafenntartási segélyét 1929. évi január 1-től, 1200 pengőben állapította meg" a képviselőtestület.

118 Ebben az időben a katolikus iskolában egy igazgató-tanítót, egy másik tanítót, a református elemi iskolában pedig egy tanítónőt említenek."

9 1940-re viszont a református elemi iskola is két tanerős

120

, míg a katolikus iskola 194l-re három tanerős elemi iskolává fejlődik. A tanulók létszáma 1941—42-es tanévben a hatosztályos katolikus elemi iskolában 160 tanuló, a megszervezett nyolcosztályos iskolában az 1943—44-es tanévben 220 fő.

121 A katolikus iskola épületéhez 1919 után két tantermet építettek és 1937-ben bevezették az iskolába a villanyt.

122 Az iskolán kívüli népművelést illetően jelentős előrelépés volt a „Népotthon" létrejötte. Az iváncsai képviselőtestület nyolcezer pengőt helyezett el évi 6 százalékos kamatra az időközben megalakult Hangya Szövetkezetnél. 1928 decemberében a községi képviselőtestület megállapodott a Hangya Szövetkezettel, hogyha a szövetkezet kulturális oélt szolgáló helyiségeit a községnek kulturális célra átengedi, akkor a község a bér fejében nyolc évig lemond az évi hat százalékos kamatról.

123 A megállapodás létrejött és a helyiség világításának költségeit is a Hangya Szövetkezet fedezte. Ugyanebben az évben megtartották az első két népművelő előadást is.

124 Az 50 m

2 alapterületű kultúrházban helyezték el a községben működő könyvtárakat is, a községi, a szövetkezeti és a levente könyvtárak köteteit.

125 1928. június 9-én megalakult a Faluszövetség helybeli szervezete, amely 150 gazdasági jellegű könyvvel járult hozzá az ismeretterjesztéshez. A Levente-könyvtár pedig 1927-ben jutott nagyobb — 300 pengőnyi öszszeghez, melyből könyveket vásárolhattak.

126 1940-re a községi könyvtárnak 50, a leventekönyvtárnak 60, a szövetkezetnek 43 kötetes könyvtáráról tudunk.

127 A könyvtárakat tárgyalva nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egyes iskolák könyvtárait sem. Néhány, szórványosan fennmaradt adat szerint a református iskolának 1922-ben 145 db könyve volt; a katolikus iskolánál pedig 1921-ben 300 koronát szavazott meg az iskolaszék könyvtár létesítésére, majd 1923-ban 800 koronát fejlesztésre. Sajnos, mindkét könyvtár elpusztult a második világháborúban. A gazdasági ismétlő iskola könyvtárának kialakítására és fejlesztésére 1928-ban 300 pengőt fordítottak. Az itt felsoroltak mellett meg kell említeni a lelkészek kezelésében lévő plébániai könyvtárakat is. A katolikus plébánia könyvtáráról annyit tudunk, hogy a harmincas években 170 kötete volt.

128