Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Halász Imre: Iváncsa

megye főispánjánál a jegyző visszaélései ellen. Az újságcikk megemlített néhány esetet a visszaélések közül. A jegyző egyszer például 20 fillér helyett 3 forint 20 fillért szedett be, továbbá ha asszony ment hozzá adót fizetni, minden nála lévő pénzt elszedett. így könnyen érthető — fűzi tovább gondolatait a cikkíró —, hogy a két évvel ezelőtt szegény emberként Iváncsára került jegyző erre az időre már szép vagyont gyűjtött össze. A visszaéléseket elkövető személyeket hivatalosan vonták felelősségre.

76 1897-ben a reformátusok és a katolikusok egyaránt mindent elkövettek, hogy a képviselőtestületi választásokon győzelmet szerezve hegemón szerephez jussanak a községben. Vetélkedésük már előre annyira nyilvánvaló volt, hogy az eseménnyel a székesfehérvári sajtó is foglalkozott. A Fejér megyei Napló 1897. február 3-i száma „Képviselőválasztás Iváncsán" címmel tudósított a január 30-i községi képviselőválasztásról. A cikk szerint a reformátusok és katolikusok összecsapásából a katolikusok kerültek ki győztesen. Az első választást a reformátusok azért semmisítették meg, mert négy katolikus is bekerült a képviselők közé. Az újraválasztást a reformátusok erős korteshadjárata előzte meg, de a választás mégis — a református túlsúly ellenére — a katolikusok győzelmével végződött. A képviselőtestület rendes tagjainak Feidli János rk. tanítót, Marczinó Mihályt, Marczinkó Józsefet, Pervai Józsefet és Epstein Bernátot, póttagjainak Fankovits Györgyöt és Bagocsi Józsefet választották meg. A cikk szerint a 101:83 arányú katolikus győzelem az elkövetkező bíróválasztás kimenetelét is befolyásolhatja.

77 A bíróválasztás után, 1897. szeptember 27-én kelt „községvizsgálat" pedig a következő adatokat közölte a századvég Iváncsa járói:

78 — a község határterülete: 3660 hold, 755 D-öl — lakóinak száma: 1900 fő — a község törzsvagyona: 4500 forint — iskolák száma: 2 (egy katolikus, egy református) — (mindkét) iskolába járó tanulók száma: 360 — köteles tűzoltóságának 144 tagja van — a vadászati jogot évi 100 forintért bérbe adják — bírója: Jankovics Mihály — jegyzője: Gerő István. A dualizmus korában kezdtek falun és városon egyre nagyobb teret hódítani a társasélet és a művelődés új színterei, az egyletek. 1897. április 12-én Polgári Kor alakult Iváncsán. Alapszabályának 2. §-ában megfogalmazott „Célja: Az olvasókör tagjainak hasznos könyvek és hírlapok olvasása által szórakozással egybekötött művelődése és a társasélet fejlődése. Ezen cél elérésére anyagi erejéhez képest hírlapokat járat, közhasznú és szórakoztató könyveket beszerez."

79 ^A „politika" először 1899-ben „fedezte fel" az iváncsaiakat, mint választópolgárokat. Egy jelentés szerint a községben 126 választópolgár élt, akik közül a reformátusok egyházuk révén, valamint az egyik bérlő, Ginsberg révén befolyásolhatók és a kormánypárt számára megnyerhetők.

80 1901-ben a korán jött száraz idő és a ködök miatti rossz termést,

81 1902-ből a Gazdasági Népkönyvtár létesítését jegyezték fel.

82 Az 1909. V. tc. alapján végrehajtott kiigazítás után Iváncsa község művelési ágak szerinti kimutatása a következő volt: