Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Halász Imre: Iváncsa

művelési ág 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8- összesen művelési ág osztályzatú (kat. hold) (kat. h.) szántó 109 104 871 629 819 448 66 3046 kert 14 14 rét 77 88 165 szőlő 16 16 legelő 44 30 74 nádas 13 13 erdő termőterület terméketlen egész határ össz terül terüli 11 esen: et: Bte: 11 3339 318 3657 Kataszteri tiszta jövedelem 46 901 korona Földrészletek száma 2 527 Birtokívek száma 574 A századelő agrárszocialista mozgalmai Iváncsán is éreztették hatásukat. A környéken a legnagyobb hatású az Ercsiben megalakult szocialista egylet volt, amit „Petőfi Asztaltársaságnak" neveztek. Bár a hatóság szocialista eszmék terjesztése címén feloszlatta az egyletet, az innen kisugárzó tanokkal, eszmékkel a környező községek, puszták agrárproletárjai, valamint a környéken lakó cselédek is megismerkedtek, aminek hatása lemérhető volt Iváncsán is.

83 1906-ban minden eddigi méretet felülmúltak a földmunkásmozgalmak. A megyében aratás idejéig 31 községben, városban alakult földmunkás szakegylet, melyek egyike az iváncsai.

84 A „forró nyarak" után hosszabb ideig nem tudunk a környéken politikai mozgalmakról. 1919-ben, a Tanácsköztársaság létrejötte előtti hetekben megélénkülő politikai élet a falvakban is éreztette hatását. Szinte mindenhol rendkívül alacsony volt a közellátás színvonala és az állandó rekvirálások olyan hangulati körülményeket teremtettek, hogy a helyzetet egyébként sem uraló hatóság több községben, így Iváncsán is nyílt felkeléstől tartott.

85 Az Országos Propaganda Bizottság Fejér megye 1919. január 20. és február 15. közötti közállapotáról szóló jelentésében olvashatjuk, hogy 22 község, közöttük Iváncsa is szakoktató kiküldését kérte, miután nem ismerték a föld intenzív megmunkálásának módját.

86 A Tanácsköztársaság kikiáltása után 1919. március 30-án választották meg Iváncsán a tanácsot és a háromtagú direktóriumot, melynek Rákász Márton, Kőszegi Pál és Kihern Pál lettek a tagjai.

87 A községi direktóriumoknak gondoskodniuk kellett a falu ellátásáról is. Különösen a hús és zsírellátás területén mutatkozott sok probléma, ez is főleg június 30-a után, amikor a hadsereg zsírszükségletének fedezését is elő kellett teremteni. így adminisztratív úton megállapították a „zsírfelesleget", amit be kellett volna szolgáltatni. Ám az összegyűjtött mennyiséget sok esetben már a községben kiosztották. Iváncsa a számba vett 9 kg helyett csak ötöt tudott bemutatni, négy kg-t a menekült óvónőknek adtak,