Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Halász Imre: Iváncsa

ingyen iskoláztatást. Tandíjmegváltás címén a tanító évi 100 forintot kapott, ami azonban csak feltételesen járt, abban az esetben, ha a kiadásokat az 5 százalékos „iskolai adó" fedezni tudta. Ha nem — ahogy a rendelet fogalmaz — akkor ismét életbe lép a szülők tandíjfizetési kötelezettsége, ami „minden gyermektől egy véka zab, egy csirke és 20 kr."

70 Az egyre nehezebb anyagi helyzetbe került katolikus egyház 1882-ben átadta iskoláját — Kolozsváry Miklós tanfelügyelő kikötései mellett — a községnek, és így a katolikusok iskolája néhány évig községi iskolaként működött. Az iskolát csak — jelentős anyagi támogatással — 1888. október 7-én szerezték vissza, amikor leány egyházzá alakultak. (A katolikus egyház önálló lelkészséggé — az új tanítói lakás felépítésével 31 év múlva, 1919. októberében válik.)

71 A község elöljáróinak választásáról két adat maradt fenn. Az 1885— 1887-es évekre az alábbi községi elöljáróságot választották meg:

72 bíró: Jankovics Mihály kisbíró és adószedő: Kovács János közgyám: Jankovics József esküdtek: Molnár István Keresztúri József Fűzi András Szalay András Jakab István Bartos János 1888-tól 1890-ig pedig az alábbi elöljáróság vezette Iváncsát:

73 bíró: Jakab István törv. bíró: Jankovits József pénztárnok: Jankovits Mihály közgyám: Molnár István esküdtek: Füsi András ifj. Manzinka Mihály Kleiber Ferenc Szalay András Bédy Sándor Bartos János Az 1892. évi vármegyei törvényhatósági bizottsági választásról annyi adat maradt csak fenn, hogy az 1892 március végén Iváncsán volt a 19. választókerület székhelye. Az Iváncsán kívül még Pusztaszabolcsból és Ráckeresztúrból álló választókerület 202 választásra jogosult lakója három törvényhatósági bizottsági tagot választott. (Az 1795 fős Iváncsa 107, az 1050 lakost számláló Pusztaszabolcs 12, míg az 1625 lakosú Ráckeresztúr 83 választója voksolt.)

74 Ebben az évben említik — bár lehet, hogy korábban hozták létre Iváncsán — a postahivatalt és a postatakarékpénztárt. A századvég szomorú szenzációja a hatalmával visszaélő elöljáróság felfüggesztése volt, ezt két cikkben tárgyalta a megyei lap. A Fejér megyei Napló 1895-ben „Felfüggesztett elöljáróság" címmel arról tudósított, hogy a járási főszolgabíró sorozatos visszaélések miatt állásából felfüggesztette Fehérvári József jegyzőt, Jakab István bírót és Nádas József pénztárnokot.

75 A felháborodott község írásban tiltakozott a vár-