Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)
Halász Imre: Iváncsa
1842-ben hajtották végre a tagosítást Iváncsán. A területrendezésekkel ismét nőtt a helység lakóinak száma, jelentős volt az ideköltözöttek száma. Az egyház a tagosítás során 54 hold földet kapott — amely az anyaegyházzá válás alapja lett. Az önállósulását 1848. április 27-én mondta ki a Vértesaljai egyházmegye gyűlése, mely egyúttal az akkori baracskai segédpapot, Göböl Györgyöt nevezte ki Iváncsa első református lelkészéül. A gyülekezet főgondnoka, Boross Pál, algondnok, ifj. Bédy János lett. Ugyanez a gyűlés hét helységet ill. pusztát csatolt egyházigazgatásilag Iváncsához, mint anyaegyházhoz: helység távolsága Iváncsától (mérföld) református népesség száma (fő) Göböljárás 1/4 123 Kis Besnyő 1/4 14 Adony m. város 1/8 15 Daja 1/2 13 Alsó Czikola 1/4 45 Felső Czikola 1/2 15 Szabolcs 1/4 70 Alsó Besnyő 1/8 106 Iváncsa — 392 összesen: — 797 Az iváncsai lelkész javadalmi: 8 hold belső szántó, 36 hold külső szántó és 9 hold rét, valamint 40 ezüst forint és 32 pozsonyi mérő búza, stóla és a tanulóktól befolyt csekély összeg. A lelkésznek az imaház mellett volt egy háromszobás háza. 43 Az első segédtanítót 1848-ban említik, aki a sárkeresztúri illetőségű Szenté Pál volt. 1848 májusától ugyanaz év novemberéig tanított Iváncsán húsz gyermeket. Szenté Pált az abai illetőségű Báthory István pápai diák követte, aki 1848 novemberétől 1850 szeptemberéig volt segédtanító. Báthory működésének két félévében 35, ill. 53 tanulót tanított az első ill. második „vizsgálatokig". 44 A forradalom és szabadságharc viharai elkerülték az újonnan alakult községet. Annyit tudunk erről az időről, hogy a faluban két nemzetőrt írtak össze 45 ; az 1848 májusában megalakult megyei bizottmánynak Boross Pál lett a tagja. 46 1848-ból még egy adatot őriz a megyei bizottmányi jegyzőkönyv: 1848. augusztus 2-i határozatban közlik, hogy az iváncsai nagy híd megjavíttatása befejeződött, 270 forintba és 37 krajcárba került a javíttatás. 47 A szabadságharc idején, az osztrákok kiűzése után újból összeülő megyei bizottmánynak 1849. május 16-án Iváncsáról Boross Pál és ifj. Bédi János lettek választott tagjai. 48 A szabadságharc után Fényes Elek: Geográfiai szótára ad egy általános képet Nagy- és Kis Iváncsáról. Még mindig pusztának említi — jól lehet már a szabadságharc előtt községgé alakult — 341 katolikus, 260 református, 2 evangélikus és 6 zsidó vallású lakta ez időben a helységet. Fé-