Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Erdős Ferenc: Isztimér

művelt terület, s természeti csapás is nehezítette a lakosság gazdasági megerősödését. A termés jelentős része az aszály- és rovarkár következtében elpusztult, a háztartások kenyérgabona-szükséglete is veszélybe került. A katasztrofális gabonatermés — a búza hozama nem haladta meg kat. holdanként a 2—3 q-t — kihatott az adófizetésre is, a családok jelentős része éves adóját nem tudta befizetni. Az elöljáróság a pénzügyminisztériumhoz fordult, a földadó törlését és a beszolgáltatás felfüggesztését kérte. Kérelmük indoklásában rámutattak: „a szárazság oly nagy, hogy egyes vetések teljesen kiszáradnak, termés nem marad", s veszélybe került a lakosság élelmiszer-ellátása is, különösen a betelepített családok, az új földhözjuttatottak kerültek igen nyomorúságos helyzetbe.

116 Az állatállomány háború előtti és háború utáni számának alakulása is bizonyítja, hogy a felszabadulást közvetlenül követő esztendők alatt gazdasági visszaesés következett be a községben.

117 1942 1945 szeptember 1946 május Szarvasmarha: 907 122 137 Ló: 373 54 64 Sertés: 1291 90 86 A háború alatt elpusztult állatállományt közel egy év alatt a lakosság nem pótolhatta, de a gazdasági eszközökben bekövetkezett csökkenést sem. 1946 tavaszán 120 eke, 3 traktor, 39 vetőgép és 4 cséplőgép volt a parasztgazdaságokban. A 243 parasztgazdaság 32,5 százaléka 0—5 kat. hold, 14 százaléka 5—10 kat. hold, 29 százaléka 10—20 kat. hold, 23 százaléka 20— 50 kat. hold, 1,5 százaléka 50—100 kat. hold közötti területet művelt.

118 A német nemzetiségű lakosság életkörülményeinek alakulásában döntő változások 1946 végén, illetve 1948 márciusában következtek be. A volksbundistáktól, az SS tagjaitól elkoboztak 1677 kat. hold szántót, 30 kat. hold kertet és 50 kat. hold rétet, 36 kat. hold szőlőt, összesen 1793 kat. holdat, a megművelt földterület 22 százalékát.

119 1948 elején pedig megkezdődött a német nemzetiségű lakosság Németországba történő áttelepítésének előkészítése. Az áttelepítés gyakorlati lebonyolítását megelőzően a móri járás főjegyzője átalakította a községi elöljáróságot, az MKP 3, az FKGP ugyancsak 3, az SzDP és az NPP 2—2 képviselethez jutott a testületben. Nem bizonyult problémamentesnek az elöljáróság átszervezése, ugyanis a Nemzeti Bizottság ülésén a személyi kérdések igen élesen vetődtek fel, a megjelentek egy része el is hagyta az üléstermet, a visszamaradottak pedig az elöljáróság feloszlatására tettek javaslatot. Az ellentétek hátterében a két munkáspárt közötti villongások húzódtak meg. Mayer Lajos járási főjegyző arra ösztönözte a helyi vezetőket, hogy a munkáspártokat ne a szembenállás, hanem az együttműködés jellemezze.

120 A kitelepítés időszakában az ellentétek kihatottak a lakosságra is, a kitelepítés alóli mentesítés eldöntése nemcsak a pártokat polarizálta, hanem a lakosságot is. A fennmaradt adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a német nemzetiségűek közül azok mentesültek a kitelepítés alól, akik a II. világháború alatt távol tartották magukat a Volksbundtól, illetve a „Hűséggel a hazához" mozgalom tagjai voltak, de mentesültek jelentős részben azok is, akik a felszabadulást követően a Kisgyóni Bányatelepen dolgoztak. 1948. március 8-án fejeződött be az áttelepítés, a bodajki vasútállo-