Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Erdős Ferenc: Isztimér

másról 346 isztiméri német nemzetiségű lakost irányítottak részben Németország amerikai, részben szovjet megszállási övezetébe.

121 Nem zárult le a község etnikai átrendeződése, 1948. március 28-án 248 szlovákiai magyar család érkezett — a magyar—csehszlovák lakosságcsere-egyezmény keretében — Kismánya, Hetény, Garamsalló, Érsekújvár, Madár, Komáromcsát és Megyers településekből a móri járás területére. A szlovákiai magyarok közül 53 család telepedett meg Isztiméren.

122 Befejeződött a földosztás, 600 kat. holdat mértek az újonnan érkezetteknek. A község lakosságának létszáma a kitelepítés ellenére megnövekedett, 1949-ben elérte az 1299 főt. Isztimér belterületén 1178, Királyszálláson 65, Dültfáspusztán 46, Lusztpusztán 5, Pótrétpusztán ugyancsak 5 lakost számláltak. Ipari munkából tartotta fenn magát 104, földművelésből 897, napszámból 249, kisipari és kiskereskedői tevékenységből 18 fő. Az értelmiségi és tisztviselői réteghez 31-en tartoztak.

123 A lakosság közösséggé alakulását már a kezdeti időszakban is hátráltatta, hogy a kitelepítést követően Isztimér nem kapta vissza autonómiáját, azaz továbbra is a járás főjegyzője gyakorolta a községi képviselőtestület jogkörét. A móri járásban 8 község autonómiáját függesztette fel a belügyminiszter, s 1948 június közepéig csupán Gánt — itt a német lakosság kitelepítése már 1946-ban befejeződött — kapta vissza közigazgatási függetlenségét. Mayer Lajos járási főjegyző 1948 nyarán sürgette a megye alispánját, hogy indítványozza Isztimér, Bakonykúti, Balinka, Guttamási, Mór és Pusztavám községek autonómiájának visszaállítását, ismét kezdjék meg tevékenységüket a képviselőtestületek, ugyanis a Nemzeti Bizottságok, tekintettel arra, hogy önkormányzati jogokkal nem felruházott testületek, nem pótolhatták a képviselő-testületeket.

124 Nem járt eredménnyel a megyei vezetés többször is megismételt kérelme, a tanácsok megalakulásáig a fenti községek egyike sem, így Isztimér sem kapta vissza autonómiáját. A helyi önkormányzat visszaállítása egybeesett a tanácsválasztásokkal, s 1950. október 22-ét követően megkezdte tevékenységét az isztiméri községi tanács és az operatív feladatokat ellátó végrehajtó bizottság. 31 tanácstagot választottak, s a lakosság képviseletét 3 bányász, 7 egyénileg gazdálkodó földműves, 8 napszámos, 4 tszcs-tag, 1 értelmiségi, 1 szakmunkás, 1 háztartásbeli és 7 állami és szövetkezeti alkalmazott képviselte.

125 1950 februárjában a Vas megyei telepesek Dültfáspusztán megalakították a „Felszabadulás" termelőszövetkezeti csoportot. A tszcs-tagok száma megközelítette a 70 főt. A mezőgazdaság szocialista átszervezése az ötvenes évek első felében megtorpant, az újabb közös gazdaságok megalakítására 1956 után került sor. Felgyorsult a mezőgazdaság átszervezése, 1960-ban már három termelőszövetkezet működött a községben. A „Málnatermelő" MGTSz-ben 116 termelőszövetkezeti tag 1271 kat. holdat, az „Esze Tamás" MGTSz-ben 36 tag 571 kat. holdat, a „Lenin" MGTSz-ben 114 tag 1319 kat. holdat művelt. A termelőszövetkezetek összevonására 1961-ben került sor, a Lenin MGTSz területe meghaladta a 3100 kat. holdat, a termelőszövetkezet tagsága pedig a 260 főt.

126 Az 1960-as évek elején a származását, műveltségét, foglalkozását tekintve vegyes összetételű lakosság közösséggé alakulása felgyorsult. Az idősebb korosztály a Lenin MGTSz-ben dolgozott, a középgenerációhoz