Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Erdős Ferenc: Isztimér

réteg is fellélegzett, a nincstelenek, a napszámosok a Nagyatádi Szabó István meghirdette földreformtól remélték helyzetük megváltozását. A középparaszti réteg megőrizte gazdasági erejét, helyi politikai befolyását, a napszámos, a nincstelen réteg gazdasági helyzetében nem következett be változás. 1922-ben a Nagyatádi-féle „földreform" végrehajtásakor Bakonykúti határában az igényjogosultaknak 14 kat. hold földet osztottak, s Isztiméren a községi faiskola területét mérték ki 4 házhely jogosult családnak.

83 A világháborút és a forradalmakat követő esztendők a társadalmi feszültségek újabb fellángolásának időszakát jelentették. Megnőtt az ellátatlanok száma, s ezen időszakban ismét felerősödött a kivándorlás. Amíg a századfordulón az Amerikai Egyesült Államokba települtek az isztimériek, addig az 1920-as években a kivándorlás fő iránya Kanada. Folyamatosan csökkent a népesség, s volt olyan esztendő is (1928), amikkor 12 család hagyta el szülőfaluját. 1930-ban mindössze 1094 lakosa volt a községnek.

84 Az infláció, az időszakosan jelentkező nyomor mély nyomokat hagyott, különösen a társadalom perifériájára szorultak körében. 1922 decemberében Angeli András községi bíró vezetésével megalakult inségbizottság sem tudott változtatni az Ínségesek helyzetén, ugyanis munkalehetőséget nem tudtak biztosítani, így meg kellett elégedniök azzal a helyzettel, hogy a tehetősebbek esetről-esetre segélyezték a rászorultakat.

85 A községi háztartás egyensúlyának biztosítása is jelentős terheket rótt az adófizetőkre. 1919 őszén 271 százalékos, 1920-ban 57 százalékos, 1921-ben 80 százalékos, 1922ben 165 százalékos pótadót vetettek ki. Az infláció mértékére jellemző, hogy a napszámbérek és napidíjak 20 koronáról 1000 koronára emelkedtek rövid négy esztendő (1919—1923) alatt.

86 Egyre növekvő terhet jelentett a körjegyzőség feladatainak ellátása is, 1922-ben adóügyi jegyzői állást szerveztek, s a segédszemélyzet további bővülését az jelentette, hogy írnokot is alkalmaztak a közigazgatási feladatok ellátására. Az egészségügyi ellátást biztosító bodajki orvosi körből a képviselő-testület állásfoglalása alapján ki akart válni a község, s a fehérvárcsurgói orvosi körhöz akart csatlakozni. Fejér Megye Törvényhatósági Bizottsága a kérelmet azzal utasította el, hogy a körorvos fizetésének biztosítása jelentősen megnövelné az egészségügyi kerülethez tartozó lakosok terheit, s a bodajki orvoslakás felépítése is komoly anyagi akadályokba ütközne.

87 Állandósította, sőt elmélyítette a szociális ellentéteket a gazdasági világválság (1929—1933) hatása. A Magyar Honvéd Kincstár Erdőkirendeltsége summásokat alkalmazott akkor, amikor jelentős munkanélküliség jelentkezett a községben. A munkanélküliség hatására megnőtt az ellátatlanok létszáma. A 107 ellátatlan közül 73 volt a napszámos, 6 az iparos és 28 a törpebirtokos. Gyenge terméseredmények következtében megnőtt az adóhátralék, egyre több kisgazda nem tudott eleget tenni adófizetési kötelezettségének. 1931-ben, a gazdasági válság mélypontján a búza és a rozs kat. holdankénti átlagtermése nem haladta meg a 2,5 q-t, a kukoricáé az 5, a burgonyáé a 20 q-t.

88 A gazdasági válsággal egyidőben politikai válság is fellépett. A többségében nómetajkúak lakta községben egyre határozottabb lett a fasizálódó Németország befolyása, s a kezdetben csupán kulturális téren jelentkező törekvések a magyar nemzeti érdekkel szembenálló törekvésekké fajultak.