Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Erdős Ferenc: Isztimér

Megosztották a lakosságot, s az iskolát is a mindennapi politikai küzdelmek fókuszába állították. 1926. március 10-én alakult meg a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület (Ungarlándischer Deutscher Volksbildungsverein) helyi választmánya. A 63 alapító tagot számláló Volksbildungsverein 62 tagja földműves volt, s csupán 1 iparos csatlakozott az egyesülethez. Tömegbefolyása az 1930-as években Hitler hatalomra jutását követően megerősödött, s a hazai németség kulturális mozgalma mindinkább a fasiszta eszmék hordozójává lett. Isztiméren is kulcskérdéssé vált az oktatás, a kisebbségi tantervű ún. C-típusú népiskolát döntően német nyelven oktató iskolává akarták változtatni. A kisebbségi tankötelesek anyanyelvi oktatásának kérdése 1934-ben már kisebb mértékben megosztotta a lakosságot. A C-típusú oktatási rendszerben tanító r. katolikus népiskolában a tantárgyak zömét magyar nyelven oktatták, kivéve a hittant, s német nyelven is megtanították írni, olvasni a tanulókat. Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkár „magasabb nemzeti és kisebbségi politikai okokból" szükségesnek tartotta, hogy Isztiméren az 1934/1935. tanévtől a B-típusú kisebbségi oktatást vezessék be (a B-típusú kisebbségi oktatási rendszerben a magyar nyelv oktatása már háttérbe szorul). Az isztiméri C-típusú iskola átszervezésére az is okot adott, hogy a lakosság véleménye eltérő volt, ugyanis az iskolaszék ülésen megjelent szülők közül 31 a C-típusú, 17 pedig a B-típusú oktatásra szavazott.

89 A felekezeti iskolában a német nyelvű oktatás döntővé tétele mozgásba hozta az egyházmegye vezetőit, a megyei hatóságokat és a tanfelügyelőséget is. Serényi Antal megyei tanfelügyelő a német kisebbségi községek iskolaügyének jellemzésekor Isztimérről kiemelten szólt. Megjegyezte: erős magyarság, hazafias szellem uralkodik, kiejtésük, írásuk magyaros, ezek hazafias németek. Az 1936. szeptember 20-i iskolaszéki értekezleten megjelent 59 szülő állásfoglalása is igazolta a tanfelügyelő megállapítását; kijelentették, hogy ragaszkodnak a magyar nyelvű oktatáshoz, a hittan tanításának nyelve továbbra is a német legyen, s gyermekeik sajátítsák el anyanyelvükön az írást, olvasást.

90 A C-típusú oktatás maradt érvényben Isztiméren 1941-ig, amikor a Volksbildungsvereint felváltotta a szélsőséges fasiszta ideológiától áthatott Volksbund der Deutschen in Ungarn. A hitleri Németország győzelmeinek csúcspontján, 1941. május 10-én alakult meg a Magyarországi Németek Szövetségének (Volksbund der Deutschen in Ungarn) helyi csoportja. A volksbundosok alapító tagjai között kizárólag földműveseket találunk, s az alapítók azonnal megszervezték az ifjúsági (leány és fiú) tagozatot is.

91 A Volksbund már megalakulásakor megosztotta a lakosságot. Jelentősebb befolyásra a tehetősebb családok németérzelmű képviselőinek megnyerésével tettek szert, s ezáltal biztosították a napszámosok körében azon általánossá vált vélemény elterjedését, hogy: „ha ők (a tehetősebbek egyes képviselői) állnak a mozgalom élén, az csak jó lehet".

92 A német befolyás az 1941. évi népszámlálás adataiban is tükröződött. Az 1096 lakos közül 213 magyar anyanyelvűnek, 633 magyar nemzetiségűnek, német anyanyelvűnek 881 és német nemzetiségűnek 462 vallotta magát. Az önkéntes SS toborzás idején 13 isztiméri hadköteles lépett a gyűlölt alakulat szolgálatába.

93