Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Erdős Ferenc: Isztimér

A Fejér megye északnyugati vidékéről kivándoroltakat, a bakonysárkányi és az Isztimér-környéki lakosokat egyrészt nem az észak-amerikai letelepedés vezérelte, ott csupán munkaalkalmat kerestek, s a több éves kinttartózkodásuk alapmotívuma: az Újvilágból hazatérve rendezzék itthoni anyagi-gazdasági helyzetüket. Tehát — bármennyire is ellentmondásosnak tűnik — átmeneti állapotnak tekintették az óceánon túli munkavállalást. Magatartásukban, szemléletükben döntő fordulat akkor következett be, amikor rádöbbentek: a hazai és a helyi negatív viszonyok együttes hatása a szociális nyomorúságot újraszüli. A századunk első évtizedében kivándorlók többsége otthonának az Újvilágot tekintette, azontúl, hogy csökkent a népesség létszáma, feszült közhangulat uralkodott a helységekben. 1898 és 1902 között tetőzött a kivándorlás: Isztimérről 180, Balinkáról 115, Bakonykútiból 222, Gúttamásiból 32, összesen: 549 személy távozott az Amerikai Egyesült Államokba.

76 A kivándorlási mozgalom jelentősen befolyásolta a birtokviszonyok alakulását, a kivándorlók földjeit, értékeit a jómódú, tehetős családok vásárolták fel, egy-egy nagycsalád tulajdonában 150;—530 kat. holdas birtoktestek is kialakultak az 1910-es évek végére. Az Angeliek tulajdonában 534, a Wergerek tulajdonában 228, a Rézmannok tulajdonában 343, a Müllnerek tulajdonában 157 kat. hold föld halmozódott fel.

77 A birtokviszonyok alakulása 0— 1 kat. holdat művel 69 család 1— 5 kat. holdat művel 86 család 5— 10 kat. holdat művel 39 család 10— 15 kat. holdat művel 20 család 15— 20 kat. holdat művel 25 család 20— 50 kat. holdat művel 53 család 50— 100 kat. holdat művel 10 család 100 kat. hold felett 2 család Az isztimérieken kívül 24 balinkai és 7 guttamási lakos rendelkezett birtokkal a község határában. A századfordulót követően az uradalmi erdőbirtokot a Magyar Honvéd Kincstár vásárolta meg. Az erdőbirtok — közel 2700 kat. holdas terület — megvásárlása a Zichy családtól gyümölcsöző vállalkozásnak bizonyult. Az 50—100 éves forgásban művelt erdő kitermelése nemcsak biztos jövedelmet biztosított a honvédelmi tárcának, hanem katonai gyakorló területet is. A katonai kiképzések, gyakorlatok időszakában gyakran fordultak az isztimériek a járási főszolgabíróhoz, illetve a megye alispánjához. Sérelmesnek tartották a katonai előfogatok kirendelését, de különösen azt, hogy a gyakorlatokat a legelőkre is kiterjesztették

73 Az I. világháborút közvetlenül megelőző időszakban jelentős beruházás valósult meg a községben, felépült a községháza, s az új épületet az elöljáróság 1913. október l-jén birtokba vette. Az oktatás tárgyi és személyi feltételei a XIX. század közepére kialakult helyzetet illetően lényegesen nem változtak. Két tanító 170 tanulót oktatott a 2 tantermes iskolában. A kántortanító feladatkörét Sülé Lajos látta el. Sille Lajos, 1859-ben Móron született, Győrben szerzett tanítói képesítést, s 1879—1881 között segédtanítói beosztásban működött, közel