Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gánt

jelölték ki a telkeket, és 1745-ben contractust (a megyei megerősítés után) is kiadták.

0 A betelepülés elég hamar lezajlott, mert 1748-ban Kummer György plébános a falusi esküdtekkel szerződést kötött. Az uradalom kötelezte a falut, hogy a plébánosnak lakóházat és kápolnát építsen. 1747-ben Kummer Györgyöt plébánosként iktatták be.

7 A plébános saját házánál misézett.

8 1752-ben új személy volt itt a plébános.

9 1748-ban tanító is volt Ruzenbach Mátyás személyében. A lakosok száma 1748-ban 310, 1776-ban 443, 1784-ben 333, 1802-ben 380, 1838-ban 369 fő. A lakosok az új faluhatár megvonását sürgették. Ekkor megemlítik, hogy régi faluhely volt Kozmán.

10 A szabad évek eltelte után a németek itt maradtak, akik árendás szerződést kötöttek az uradalommal. Ez a szerződés 1768-ig volt érvényben.

11 A jobbágyoknak csak 2/8, ill. 1/8-os telkeik voltak, amely 4, ill. 8 hold szántót és 1—2 kaszás rétet jelentett. Az egész falu 9 3'8 telek volt, 76 1/2 pozsonyi mérő belsőségből és 325 mérő hold szántóból, 75 kaszás tétből állt. Terheik: 49 Ft cenzus, 9 3/8 itce vaj, 18 kappan, 18 csirke, 112 tojás volt. Épület- és tűzifát ingyen kaptak, szőlőjük nem volt. Szántóföldjeiket és rétjeiket arányosan a puszta megszállásakor mérték ki.

12 A falu nagyobb része 1757. április 21-én leégett, és a falu lakosai már májusban kérik, hogy adójukat mérsékeljék. A kérést méltányolták. Dicáját 20 forinttal felemelték, ami jelzi, hogy a lakók vagyoni helyzete rendeződött.

13 1772-ben új contractus következett. E szerint a falu szolgáltatásait pénzben válthatja meg. Cenzus 1 forint volt. az igás robotot 40 dénárért, a kézi robotot 20 dénárért, 1 font fonást 10 dénárért, borjút 1 forint 5 dénárért, konyhai szükségleteket 80 dénárért váltották meg. A 9 3/8 telek, valamint a 3 zsellér 279 Ft 52 1/2 dénárt fizetett. A jobbágy egész telek után 29 forint 81 3/4 dénárt fizetett, a zsellér 4 forint 60 dénárt Szent György és Szent Mihály ünnepe körül fizetett. Ha az uradalomnak kézi munkásra volt szüksége, a szokásos bér ellenében kötelesek voltak a munkát elvégezni. A regáliák, tized és hosszúfuvar továbbra is az uradalom rendelkezése alatt maradt.

14 1775-ben a templomnak 6/8 telek, a plébánosnak 6/8, a tanítónak 3/8, a kocsmárosnak 3/8, a jobbágyságnak 147/6 telek állott rendelkezésére. A jobbágyszolgáltatások értéke 356 Ft 12 1/2 dénár. Tizedként 57 3/1 mérő rozst, 38 1 2 mérő árpát, 48 1/8 mérő zabot fizettek 104 Ft 91 1/4 dénár értékben. 39 3/8 öl tűzifát szolgáltatott a jobbágyság 39 Ft 37 1/4 dénár értékben. Zsidó kereskedő cenzusa 9 Ft volt. A földesúri bevétel Kozmától öszszesen 541 Ft 41 1/4 dénár.

15 1830-ban 9 3/8 volt a jobbágytelkek száma,

1fi éppúgy, mint 1768-ban, vagy 1786-ban. 1786-ban a parasztság szolgáltatásai 632 marhás és 1403 gyalogrobot volt. Évi cenzus 52 forint, tűzifa 9 öl, 56 font fonás, 9 icce vaj, 18 db kappan, ugyanannyi csirke és 112 db tojás. A falu birtoka 3 hold szántóból állt. Az 1826—1827. évi adóösszeírásban 257 mérő hold szántó, 121 kocsi szénát termő rét szerepelt.

17 1828-ban és 1846-ban is a jobbágygazdaságok zöme 9—10 holdas volt, 7 gazdaság viszont csak 4—5 holdas. A sovány és rosszul trágyázott földek elég kevés termést adtak. A parasztok szívesen vállaltak munkát az uradalom más falvaiban, pusz-