Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gánt

154 I. Források 33, 82, 92, 148. old. Fejér megyei eseménynaptár. FMTÉ III. 41, 53. 72, 78, 80. old. 155 FL. Község közgyűlési jegyzőkönyvei 1949—1950. évek 156 KI. 21/1950 157 FL. Tankerületi Főigazgató Iratok 12. doboz. Népiskolák létszámkimutatása 158 Források 257. old. 159 KSH. Földterület (községsoros adatok) 160 Uo. ua. 161 KSH. Állattenyésztés (községsoros adatok) KI. 95/1951. 241/1952 162 Források 304. old. 163 KI. 21/1959 164 Stat. évkönyv 1958, 1960. Nsz. 165 Stat. évkönyv 1958, 1968 Záborszky Miklós VÉRTESKOZMA Vérteskozma ma külterületi helység, és Gánthoz tartozik. Lakóinak száma 1970-ben 149 volt. Bicske a legközelebbi vasútállomás. 1928-ig önálló község volt, amelyhez még Kőhányáspuszta is hozzá tartozott.

1 Vérteskozma 1928 előtt község volt, és településjellegét megőrizte, bár lakossága fogyott, nyaralóteleppé kezdett átalakulni. A község neve Cuzma (1329), Koszma (1696), Kis-Kozma (1851), később kizárólag a Kozma név fordul elő. Kétségtelenül a Kozma személynévből származik. A Vértes előtag a Vértes hegységtől származik. Ez későn, 1908-ban járult hozzá, hogy az országban levő egyéb ,,Kozmá"-tól megkülönböztesse.

2 Földrajzi viszonyai Gánthoz hasonlóak. A vérteskozmai medence homokkal, lösszel kibéleit üledék.

3 Kozma a középkorban jórészt lakatlan volt, de alig van róla adatunk a török korból. Eszterházy Antal a török hódoltság idejében Csákvár és Almás faluk határában alapította meg uradalmát, amelybe Kozmapuszta is beletartozott. 1696 előtt Kozmát a csákváriak bérelték, és a török időkben a töröknek 3 szekér fát adtak érte. Teljes egészében makktermő terület, melyben vadászat sem folyt.

4 1728-ban pákozdi parasztok a bérlők.

5 A falu életében 1744 jelentős dátum. Ekkor adta át a pusztát a földesúr a telepeseknek, akik németek voltak. A telepesek 4 szabad esztendőt kaptak, s ez idő alatt voltak kötelesek házukat felépíteni, a réteket, legelőket termőfölddé változtatni. A szerződés szerint a telepesek a telkeket az uradalmi tisztek tudtával adhatták el. Az eladási ár minden forintjából 1 garast az uradalom kapott. Kijelölték a legelőket. A makkoltatási bért az uradalmi erdészet állapította meg. Minden nyolcad telek után cenzus és robotváltság címen 6 1/2 forintot fizetett a jobbágy negyedéves részletekben. Szalmában szedett tized és kilenced helyett minden nyolcadtelkes jobbágy 1 1/2 mérő téli gabonát, 1 mérő árpát és 1 1/2 mérő zabot szállított az uradalmi magtárba. Káposzta és tök kilencedéi; készpénzzel váltották meg. A zsellérek ketten adták a fenti tizedet. A falu 1/4 évig mérhetett bort november, december és január hónapban. Meg kellett jelölni, ki és mikor telepedett meg, és mikor teltek le a szabad esztendők. Ezután 24 7