Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Farkas Gábor: Igar

bari is. Innen tudjuk, hogy az igari gazdák állatorvost a nagyatádi kincstári gazdaságból vagy az alig 5 km távolságra fekvő Veszprém megyei Szilasbalhásról hozatnak.

50 A húszas évek adatai szerint az állategészségügyi teendőket azonban a cecei állatorvosi kör orvosa látta el, aki minden hó-t napban két alkalommal látogatta meg a községet. (Az első és harmadik hét keddjén.) A telkes gazdák egy része a földek adatainak precíz feltüntetését kívánta. Telkes gazda 88 volt a községben. A felméretés költséges akciónak ígérkezett, ezért a mérnök felfogadása ellen néhányan szót emeltek. Ezért az elöljáróság e kérdésben titkos szavazást rendelt el. Kiosztott 88 szavazólapot, melyet igen vagy nem felirattal kellett ellátni. A szavazás eredményét 1880. január 20-án tartott közgyűlésen ismertette Gelencsér József jegyző. Eszerint 61 szavazat követelte a mérnöki felmérést. Ekkor háromtagú bizottság alakult, amelynek tagjai Simonyi Dániel földmérővel megállapodtak, hogy a .mérési munkát még az őszi vetés előtt elvégzi.

51 Ez a mérési tevékenység zárta le 1882-ben a tagosítást is. A község határában lévő földek felmérésére újabb igény a 19. sz. végén is femerült. A községi elöljáróság több ízben hangoztatta, hogy az adatok pontatlansága következtében az adók kivetését nem tudják reálisan elvégezni. A község nem rendelkezett hivatalos kataszteri térképpel és hiányoztak hozzá a telekkönyvi betétek is. A földadó megállapítását egy 1862-ben elkészült térkép alapján végezte el a községi elöljáróság. Az új térkép azonban csak 1907 végén készült el, melyet a székesfehérvári pénzügyi igazgatóság illetékes ügyosztálya másolt. A telekkönyvi betétek azonban még 1908-ban is hiányoztak, mivel a község a másolási díjat nem tudta kifizetni.

52 1901-ben a termés közepesnél is gyengébb volt. A búza holdankint 6 és fél, a rozs 7 és fél, az árpa 7 és fél, a zab 8 mázsát termett. A kárt az aszály és ennek nyomán fellépett növényi betegségek okozták. 1901 július végére a száraz időjárás szinte teljesen kipusztította a kapásnövényeket, kizárólag a szőlőtermés látszott kielégítőnek.

53 A gyenge termés hét év múltán megismétlődött. 1908-ban a gabonatermés rendkívül silány volt. A gazdák a megtermelt gabonát nem tudták elvetni, mivel az nem bíztatott kedvező terméseredménnyel. Ezért hatósági úton szereztek vetőmagot. Az 1908. szeptember 26-i közgyűlésen a jegyző jelentette a tagságnak, hogy az alispán a község gazdáinak elegendő vetőmagot biztosított. A gabonát az alispán a kormánytól hitelre kapta meg, tehát azt viszsza kellett fizetni. Ennek határidejét 1910. szeptember 15-ben szabta meg a kormányzat. Községi segítséggel a későbbiekben is sor került közös vetőmag beszerzési akciókra. Például 1929-ben 2000 kg vetőmagburgonyát szerzett be a község a kisbirtokosok számára a sárosdi uradalomból. A burgonya ára kilogrammonkint 18 fillér volt. A kisbirtokosok fizetőképességéért a szavatossági-kezességet a községi képviselő-testület vállalta magára.

54 A dohánytermesztés nem volt ismeretlen Igaron. 1876-ban például 30 mázsát termesztettek a gazdák, melyet a következő évben is meg akartak ismételni.

55 1927-ben felvetődött, hogy Cecén dohánybeváltóhelyet létesít a pénzügyminiszter. Igar gazdái ezt örömmel támogatták mert a dohánytermelés fellendítését látták ebben. Hangoztatták, hogy Cecén, de Igaron is a földek igen alkalmasak dohánytermesztésre, s az eddigi ter-