Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Farkas Gábor: Igar

tása során eltörölte a hagyományos neveket, és az egyes táblákat arab számmal látta el. Nyolc táblát alakítottak ki. Csillaghegy: Igar lakói által művelt szőlőhegy, amely völgyekkel szabdalt, így a terület több ágra oszlik. Gyeptörés: egykor legelő, 1860 után szántóföldnek használt terület neve. Sárrét: a Sió szabályozása előtt mocsaras terület, azután kiszáradt rész, 1860 után turjányos hely. Sziget: a várni Sárrét közepén kiemelkedő terület, ahol évtizedekkel ezelőtt még szénát kaszáltak, de 1860 után egy részét szántóművelésbe fogták, más része legelő lett. Simontornyai határdűlő: a mezőváros nyugati részével határos rét neve. Régi lucernavár: takarmány termesztő terület, ahol a szárított lucernát kazlakban tartották. Kisdádpusztán ismert határ- és dűlőnevek: Csillagvölgy: a várni Csillaghegytől nyugat felé húzódó hosszú völgy neve. Felsődűlő: a kisdádi határ északi része. Középdűlő: a határ déli és északi része közé eső terület. Alsódűlő vagy majoridűlő: a határ déli része, ahol a puszta gazdasági épületei állnak. A határ nagyobb részén szántóföld van. Űj dádon ismert határ- és dűlőnevek: Keresztdűlő: a területen elhelyezett keresztről kapta nevét. Erdődűlő: hajdan fával ültetett, csenderes terület. Csárdadűlő: a terület délkeleti részén csárda állott. Szőllődűlő: a területtől délre fekvő szőlőhegytől kapta nevét. Józanszölőhegy: egykor bőtermő szőlő, amely 1860 után pusztulásnak indult. Szilasi-határdűlő: amely északi irányban Szilasbalhással határos. Bozótdűlő: a régi bozótos helytől északra eső szántóföld. Kisdádi-határdűlő: amely a kisdádi határ nyugati szélével érintkezik.

10 A községi önkormányzat kiépítésére az 1871. évi 18. törvénycikk kapcsán került sor. Az első képviselő-testületi ülést 1874. március 9-én tartották, ahol a községi bíró, Somogyi Ferenc és a jegyző az önkormányzat kialakítására hoztak intézkedéseket. Még ebben az évben négy főről hatra emelték fel az esküdtek számát.

11 Az elöljáróságra hárult ugyanis az önkormányzat ügyeinek lebonyolítása. A községi szervezeti szabályrendelet szerint az elöljáróság a következő tisztségekből tevődött össze: bíró, jegyző, helyettes, illetve törvény bíró, hat tanácsbeli esküdt, közgyám, községi pénztárnok, körorvos.

12 Szabó József bíró vezetésével 1888-tól a következő elöljáróság működött: helyettes bíró Báli István, pénztárnok Petes Sándor, a közgyám Pintér József volt. Az elöljáróság tagjai Horváth István, Varga János, Földesi János,