Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Farkas Gábor: Igar

Báli György, Kiss István, Farkas János, Boross Károly és D. Kiss István voltak. 1894. január 24-én községi bíróvá ismét Szabó Józsefet, helyettes bíróvá Farkas Jánost választották. A pánztárnok ifj. Pákozdi József; az elöljárók: Dani József, Pintér János, Bognár János, Varga János, Varga István, M. Berényi János, Kiss István, alsó Bodoki István lettek. Az elöljáróság összetétele, a községi bíró, majd a másodbíró személye a községi önkormányzat életében mindig meghatározó tényezőként jött számításba. A községi bíró a település első embere volt, aki a politikai községet képviselte a felsőbb hatóságoknál. A község pecsétjének a felirata a következő: Igar község 1854. A pecsét ovális alakú 1913-ig, ezután körpecsét volt. A felirata „Fejér vármegye Igar község"-re változott. Ez a pecsét 1950-ig volt használatos. A bírót a járás szolgabírójának jelenléte és elnöklete alatt tisztújító széken a képviselő-testület választotta meg. A bírók személye Igaron gyakran változott. 1876-ban Báli István, 1879-ben Gárdonyi József, 1882ben Horváth István, 1886-ban Földesi János, 1888-ban Szabó József, 1894ben Kiss István, 1897-ben Varga János, 1900-ban Báli György, 1908-tól P. Szabó János viselte a községi bírói tisztséget. A községi bíró éves tiszteletdíja 1878-tól 80 forint volt. Ugyanis ettől az évtől az adót is a bírónak kellett szednie, amiért 30 forint tiszteletdíjat kapott. Az adószedést a nagyobb lakossággal rendelkező községekben külön községi pénztáros végezte.

13 A községi közgyám fizetése évi 15 forint volt.

14 A század végén már szükségesnek mutatkozott egy községi végrehajtó alkalmazása is.

15 Az elöljáróság adminisztratív teendőit a jegyző végezte el. A községi jegyző feladata volt postahivatal hiányában a községbe érkező postai küldemények átvétele, továbbá a postai küldemények Simontornyára történő elküldése. A Kereskedelmi Miniszter 1907. november 9-én Igaron postaügynökséget állított fel, amely hamarosan meg is kezdte tevékenységét.

16 Az igari postaügynökséget a pécsi Posta és Távírda Igazgatóság létesítette. A polgári kori községi közigazgatás első jegyzője Gróf Pál volt, aki 1878. július 30-ig szolgált Igaron. A következő években Fülén működött szintén vezető jegyzőként. Az igari képviselő-testület még 1875. szeptember 26-án megállapította a jegyzői javadalom összegét. Ez évente 500 forint készpénzt, öt és fél hold javadalmi földet, 1 szekér széna juttatását, 3 tehén, 8 sertés legeltetési jogát, szabad lakás lehetőségét (2 szobában, 2 konyhában és a hozzá tartozó gazdasági épületekben) jelentette.

17 Gróf Pál után Gelencsér József, 1884-től Kis Vince, 1890. október 14-től Mészöly János látta el a jegyzői teendőket. 1906-ban Pék József kapott megbízatást erre, aki 1919-ig volt jegyző.

18 A községi bíró és jegyző hivatali tevékenysége során több alkalommal került konfliktusba a lakossággal. 1894 elején bosszúállásból felgyújtottak a községi jegyző szalmakazlát, de háza felgyújtásával is fenyegetőztek. Ugyanakkor Szabó József bíróhoz is érkezett olyan hír, hogy házát felégetik, ha nem hagy fel az adók beszedésével. A községi bíró tisztségéről le is mondott. A képviselő-testület a községházán a fenyegetések miatt állandó őröket tartott, nehogy a községházát is felégessék.

19 Megjegyezzük, hogy 1877-ben a képviselő-testület még nem tartotta időszerűnek a községi rendőrség létrehozását.

20 Az adminisztratív teendők gyarapodtak a