Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Farkas Gábor: Igar

Üjdádpusztán, — ahol szintén cselédség lakott — 1310 után új épületeket emeltek. Különösen a Meszlényi család kezébe kerülése után lendült fel Űjdádon a gazdálkodás. Az 1860-as évek elején az újdádi szőlőhegy nyugati oldalán régi templom alapköveit találták meg. Ez a templom a középkori Dád falu temploma lehetett. A 19. század közepén még ismeretes dűlő- és határneveket is feljegyeztek a község vezetői: Igaron a következő elnevezések voltak: Belteleki részek: Ez a község belső területe: a házak, udvarok, belsőés külsőkertek elnevezése. Káposztásföldek: az úrbéres viszonyok felszámolásáig a jobbágyság és a zsellérség káposztát termő földeket használt. Szérűskert: az a terület, ahol a jobbágyság a nyomtatást végezte, a szalmát, a takarmányt tartotta. Alájáródűlő: dombos helyen lévő szántóföld neve. Ez a terület Igartól keletre feküdt. Kendervölgy: a helység lakói ezen a területen termesztették a kendert. Az úrbériség megszűnése után itt már szántóföldek voltak. Nagyvölgy: a dűlő nyugati részén északi irányból délre tartó elég széles völgyvonulat. Fejérváridűlő: e terület nyugati szélén vonul át a Szekszárdról Simontornyán át Székesfehérvárra vezető út. Egresidűlő: a dűlő északi szélén vonul át az igari—szilasbalhási— egresi közlekedési út. Darudűlő: a darumadarak tartózkodási helyéről kapta nevét. Pascumdűlő: az úrbéres világban közlegelő, 1860 után már szántóföld. Belátóhely: az egykori pascumnak az a magaslati része, ahonnan Szilasbalhást, Pálfát, Simontornyát, Némedit, Pincehelyt lehetett látni. Parlagföld: egykor termőföld, később ugarnak elhagyták, majd rét lett belőle. Nádas: bőséges nádat termő vizes terület. Sóstó: a Nádas déli szélén lévő tó, amelynek szélén salétrom található. A tó a 19. sz. közepén már nem található. Györködi-határ: Györködpuszta, Szilasbalháshoz tartozó helység, amelynek déli része érintkezik az igari határral. Ezt a területet nevezik györködi határnak, amely 1860 után legelőből és szántóföldből állt. Kertalja: a község nyugati házainak a végében, a kertek után következő szántóföldek neve. Vámpusztán ismert dűlő- és határnevek: Fűzvölgy: az úrbéres időkben legelő, kaszáló volt, amely fűzfákkal volt telenőve. 1860 után legelő, de a dombos rész szőlőhegy lett. Nagyvölgy: hosszan nyúló völgy, amely a Fűzvölgy északi végétől indul Szilasbalhás irányában és részben nyugati irányban, a Sió felé. Dádihatár: Kisdáddal határos szántók neve. Szőllősarki-szántóföldek: amelyek a várni szőlők mellett feküsznek. 1—8 szántóföldi dűlők: az uradalom a modern gazdálkodás kialakí-