Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gánt

együtt 450 kat. hold szántót, 27 házhelyet és a község mint testület 300 kat. hold legelőt kapott. így végeredményben az ellenforradalmi rezsim igyekezett megoldani a gánti legelőkérdést. 1921-ben a gánti házhely­igénylők száma 20 volt. Az Eszterházy uradalom hajlandó is lett volna 600 négyszögöles házhelyeket adni egyenként 9000 koronáért. Ezt azonban magasnak tartották. Móron az uradalom 28 kat. hold kisbérletet osztott számukra, de az igény 60 kat. hold lett volna. 83 A földéhséget az ellenforra­dalmi rezsim nem tudta csillapítani. A helyzetet jól jellemzi a székes­fehérvári 2. honvéd vegyesdandár parancsnokságnak egy 1922. évi jelen­tése. E szerint a szegényebb néposztály (zsellérek és napszámosok) gyűlö­lete a közép- és úri osztály ellen a választási agitáció óta növekszik, sőt tapasztalható ez a földműves népnél is, akik az adók emelkedése folytán mindinkább azok befolyása alá kerülnek, akikről tudják, hogy a közép­és különösen a hivatalnok osztály ellenségei. Példa erre Gánt község, ahol a kisbirtokosok egyhangúlag megválasztották Brandl Ferenc kisbirtokost elnöknek, akiről köztudomású volt, hogy a gánti intelligencia ellensége. 84 * Gánt életében fontos változást hozott a bauxitbányászat. 1928-ban Vérteskozmát Gánthoz csatolták. A község területe megnőtt, határában építették meg a Bányatelepet. Az addig Kozmához tartozó Kőhányás Gánthoz került. Így a közigazgatási egység 5 települést foglalt magába. A népességszám a következő módon alakult: Év: összes lakó: 1920 1216 fő 1930 1493 fő A lakosság száma növekedett, a foglalkozási arányok változtak, 1930­ban 48 fő, 1941-ben 241 fő tartozott a községben a „bánya- és kohó"-mun­kával foglalkozók kategóriájába. 1941-ben 382 fő volt a mezőgazdasági dolgozó. 85 A bauxit kiaknázásának jogát az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt. szerezte meg. 86 1926-ban a termelés megindításakor az Alumínium Bá­nya és Ipari Rt-nél a német Vereinigte Aluminiumwerke komoly rész­vényérdekeltséget vállalt, a kitermelt bauxit 80%-át is ők vették meg. A gánti bánya 1938. évi termelése a világ bauxittermelésének l/5^ét fedezte. 87 A bányanyitás kapcsán 1925-ben a községi területekből 38, a telkesek bir­tokából 110, a zsellérekéből 16 kat. holdat adtak bérbe a részvénytársaság­nak. 1931-ben pedig 33 kat. holdat adtak át ipar-vasútépítési célokra. 88 1931-ben a bánya vezetősége 1 igazgatóból, 1 főmérnökből, 1 számtiszt­ből, 1 raktártisztből, 1 művezetőből, 1 bányamesterből, 1 aknászból állott. A számtiszt osztrák származású volt. 89 A kutatásban és kitermelés megin­dításában nagy érdemei vannak Telegdi Róth Károlynak és Vadász Elemér geológusnak. A termelés 1925^ben indult meg. 91 Ebben az évben félmillió tonna bauxitot készítettek elő kitermelésre. Maga a kitermelés két helyen, Mele­gesen és Hosszúharasztoson indult meg. A bányaigazgató Bortyák István volt. Az üzemvezetőséget Nemes Vilmos bányamérnök irányította. 1926­ban 100 munkásnál is többet alkalmazott a bánya, a napi termelés 300 ton­nát is meghaladta. Ekkoriban veszik tervbe a felsőgallai bauxitcementgyár építését. 92 1926 szeptemberére befejezéshez közeledett a 22 km hosszú

Next

/
Thumbnails
Contents