Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gánt

iparvasút megépítése. A munkások alföldi kubikosok voltak.

93 1929-re a munkások száma megnőtt. Márciusban 350, májusban 420 munkás dolgozott. A napszám 3—7 pengő volt és naponta 500—600 tonna anyagot szállítottak el.

94 A termelés fokozása a németek számára fontos volt, így 1930ban megkezdték a bánya gépesítését.

95 1926-ban elkészült az első 140 férőhelyes munkáslaktanya. A munkáslétszám 1930-ban 82, 1933-ban 123 fő volt. A lakótelepen 30 egyszobakonyhás munkáslakás volt, e mellett két barakkban még 160 férőhely is volt. 1938-ban iskola, üzlet, fürdő, sportpálya létesült a bányatelepen. A vájárok 8 órás műszakban dolgoztak, a kisegítő személyzet pedig 12 órát. 8 órára 2,80, 12 órára pedig 4,20-as átlagbért fizettek. A 27 filléres csilleszakmányt 1938-ban 30 fillérre emelték fel. A bérek viszonylag jók voltak, bár az általános drágulás elkezdődött.

96 1939. október 2-án 1000 fő

97 körüli a munkáslétszám, 1940 végén 900 ember dolgozott itt. A munkáslétszámnak 1/3-a lakott Gánt közigazgatási területén, nagyobb része pedig bejáró volt. A bauxitbányászok fizetése 1940 előtt általában jó volt. A háborús időkben azonban az emelkedő árakkal nem tartott lépést a munkabér. 1940. augusztus 24-én az átlagos órabér 0,48 pengő volt, s ehhez jött még 10%-os aratási pótlék. A szakmányosok ekkor 12,5%-os béremelést kaptak. 1940 október elején a munkásságnál sztrájkhangulat uralkodott.

98 1940. október 19-én reggel 6 órakor a gánti bauxitbányában beszüntették a munkát. Október 20-án a móri kőszénbánya munkásai is csatlakoztak hozzájuk. A csendőrség megszállta a bányát. 21-én Móron a munkások felvették a munkát, de Gánton tovább sztrájkoltak. A következő napon is csak 100-an dolgoztak, 24-én pedig 160—170 munkás termelt. Ekkor a 90—95 vagon helyett csak 15 vagon bauxitot bányásztak. 25-én is csak 167 munkás dolgozott, ezért 26-án 325 munkást bekísértek a komáromi gyűjtőtáborba. Ennek volt a következménye, hogy október 28-án 201 főre emelkedett a megjelent munkások száma. A bányászok ellenállását november 4-re letörték. November 15-én ismét teljes üzemmel folyt a termelés.

99 1942-ben német—magyar vegyes katonai bizottság kutatta a gánti bauxit termelés új útjait. 1942-ben a kitermelt bauxit 90%-ára (1 millió tonna), 1944-ben pedig az 1941—1942ben kitermelt mennyiség kétszeresére tartottak igényt a németek. Ezért a gánti bauxitbányát bővítették. 1942-ben barakktábort építettek, ahol munkaszolgálatosokat helyeztek el, így a munkáslétszámot emelték, megnyitották a bagolyhegyi bányát.

100 A régi lakosság a mezőgazdaságban dolgozott, 1930-ban 479, 1941-ben 382 fő a mezőgazdasági dolgozók száma.

101 Az 1930-as években földreformterv megvalósításán dolgoztak. A megyei törvényhatósági bizottság 18 községben, köztük Gánton is reformot akart végrehajtani.

102 1937-ben kelt alispáni javaslat szerint a petrecseni részen (Kőhányás felől) kell földet felszabadítani az igénylőknek.

103 A föld művelési ágak szerinti megoszlása a 19. sz. végi helyzetet mutatja: Év föld Kert Szőlő Rét Legelő Erdő (Kat. h.) összesen 1913 1111 28 75 83 536 7812 164 9769 k. h. 1935 1132 37 36 83 835 7812 170 10104 k. h.