Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gánt

Társadalmi egyesületek közül az 1920-as évek végéig a tűzoltóegylet működött, melyet 1897-ben Kozmával közösen alakítottak: Gánt—Kozmái önkéntes Tűzoltó Egyesület néven.

70 1855. november 15-én Krausz János lett a tanító, akinek megszabták a főbb oktatási célokat, így a vallásos nevelést, a Habsburg-ház iránti hűséget.

71 A tanulók száma 1897-ben 150, 1901-ben 127, 1909-ben 121 fő.

72 Az 1920. május 3-i megyei közgyűlés jóváhagyta a gánti „tanító lak" rendbehozatalát és erre a célra kölcsönt szavazott meg a községi képviselő testület.

73 1869-ben 331 analfabétát írtak össze, de 1920-ban is az analfabéták száma 248 fő.

74 A 19. században az iskola kétnyelvű volt, mégis 1924-ben a kultuszminiszter azt javasolta, hogy vezessék be — tanítási nyelvként — a németet.

75 Nyilvánvaló, hogy a 20. század elején a tanítási nyelv a magyar lett. A község szociális problémái mellett a nemzetiségi kérdés komoly szerepet nem játszott. A lakosság anyanyelveként a 20. század elejéig a németet említik. 1900-ban 36, 1920-ban 48-an vallották magukat magyar anyanyelvűnek.

76 A tanítók, a lelkészek, a jegyzők rendszerint magyarok, akik beszéltek a lakosság nyelvén is. 1902-ben Grosz Ferenc etyeki plébánost akarta a megyéspüspök Gántra kinevezni. A gánti plébánia szegény volt, Grosz kinevezése politikai okokból történt, mert le akarták csillapítani a szerény jövedelmű parochiával. Grosz érdekes módon szlovák nyelvű hírlapokat osztogat. Grosz ugyanis néppárti volt.

77 A választók száma 1899-ben 72 fő volt, 1892-ben 68, 1901-ben 102, 1905-ben 116, 1913-ban 189, 1926-ban 278, 1927-ben pedig 307 fő. 1899-ben 62-en a néppártra szavaztak. 1904-ben a szavazatok erősen megoszlottak, 33 kormánypárti, 44 néppárti és 39 függetlenségi szavazó volt Gánton. 1913-ból ismerjük a választó joggal rendelkezők nemzetiségi megoszlását: 170 német nemzetiségű lakos mellett 19 fő a magyar.

78 Az első világháborúból a gánti katonák közül 36-an nem tértek viszsza.

79 Az 1918. évi őszi forradalmi események idején a gántiak közvetlenül a földművelési miniszterhez fordultak. Azt kérték, hogy Merán Jánosné erdőbirtokát nekik adják át. Többek között azt írták, hogy az erdőkben gondosan tenyésztett szarvasok és vaddisznócsordák dúslakodnak a bőséges legelőkön, de a gántiak szarvasmarháinak nincs legelőjük. Bíztak abban, hogy a néphatalom majd megoldja ezt a régi kérdést. A földművelési miniszter megpróbálta rábírni Merán Jánosnét, hogy a földbirtok refoi-mig engedjen át a gánti lakóknak alkalmas területeket. A megyei gazdasági felügyelő 1919. január 15-én jelentette a miniszternek, hogy a gántiak földigényét Merán Jánosné birtokából ki lehet elégíteni. Január 27^én értesítette a miniszter a község lakosságát, hogy a földigényeket a szükséghez képest kielégítik.

80 A Tanácsköztársaság községi szerve 1919 április elején létrejött. A direktórium 3 tagja: Nékum Mihály, id. Rádl Ferenc és Hercog József lett. Közülük Nékum József a megyei intézőbizottság tagja is volt.

81 * 1920-ban tartott gabona rekvirálás idején 2 tonnát gyűjtöttek össze a faluban. Ezt a hatóság kevésnek tartotta, bár tisztában volt azzal, hogy a megye egyik legszegényebb községe Gánt.

82 A földreform során Kozmával