Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Hantos

zatot juttattak el a Központi Munkástanácshoz azzal a céllal, hogy tiszta képet nyújtsanak a községben uralkodó állapotokról.

125 A nyilatkozat szerint Asbóth és Gelencsér a lakosság bizalmát elvesztette, sőt soha nem bírta. Megválasztásuk csupán annak volt köszönhető, hogy a pusztákból álló község lakói olyan szavazólistákat kaptak, melyek az említett egyének sugalmazására készültek és az idő rövidsége folytán nem állt módjában a szavazóknak új listák készítése. A nyilatkozat aláírói kérték Asbóth és Gelencsér mandátumának megsemmisítését, új választások kiírását, egyben töretlen hűségükről biztosították a Központi Munkástanácsot. A nyilatkozat aláírói között szerepel Tolnai István, aki fontos szerepet játszott a helyi eseményekben. Tolnai tagja volt a Sárbogárdi Járási Földműves és Katonatanácsnak.

n(i Vezetésével a községben Vörös ör csapat alakult, amely 24 fegyvert és lőszert, továbbá kézigránátokat kapott.

127 Tolnai részt vett a Fejér Megyei Intézőbizottság 1919. augusztus 3-án tartott utolsó ülésén is.

12U Asbóth Lajos a tiltakozások miatt végül is kénytelen volt tisztségéről lemondani.

129 A proletárforradalom idején a nagyhantosi, középhantosi, kishantosi és világosi uradalmak termelőszövetkezetekké alakultak át. A szövetkezetek élén — mint a legtöbb helyen — itt is megmaradtak a volt uradalmi gazdatisztek, intézők stb.

130 A szövetkezetek életéről egyébként alig tudunk valamit, csupán 1—2 irat említi nevüket.

131 (Világosi és Középhantosi szövetkezet.) A nagyhantosi uradalmi kastélyt proletárgyermekek üdültetése céljára foglalták le.

132 Lelkes híve volt a forradalomnak Baán László nagyhantosi tanító. Az egyházi iskolából eltávolította a feszületet, Velinszky Lászlót levélben biztosította támogatásáról.

133 A forradalom bukása utáni sorsáról nem tudunk. A forradalom bukása után új helyzet alakult ki. A község már kívül esett a román csapatok megszállási vonalán, ide a Horthy által vezetett ún. „nemzeti hadsereg" vonult be. A fehérterror helyi eseményeiről csak szűkszavú tudósítások állnak rendelkezésünkre. Ilyeneket olvashatunk: A forradalom bukását a lakosság intelligens része örömmel fogadta. Az intelligensnek nevezett rész természetesen csupán a lakosság csekély töredékét tette ki. A forradalom veresége a túlnyomó többség számára a keserves, reménytelen cselédsors meghosszabbodását jelentette. Asbóth Lajos eltűnt a községből, a forradalom helyi vezetőit posztjukról eltávolították, a községi elöljáróság újra átvette az irányítást. Tudunk még arról is, hogy a proletárforradalom legaktívabb résztvevőit a „nemzeti hadsereg megbüntette".

134 Egyes adatok szerint Hantoson egy Vértessy nevű félszemű fehérterrorista tiszt megbotoztatta a forradalom helyi vezetőit.

135 fgy festett a községben az ellenforradalmi rendszer „nyitánya". Hogy az úri világ visszatértének csak kevesen örültek, jól mutatja, hogy Havas Vilmos világospusztai gazdatiszt már 1919. augusztus 18-án azt jelentette a hercegfalvi csendőrőrsnek, hogy a gazdaságban alkalmazott mezőgazdasági munkások a munkát beszüntették. Végül is az uradalom kénytelen volt megadni nekik az általuk követelt bért.

136