Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)
Várnai Tamás: Hantos
A két világháború között fennmaradt adatokból viszonylag összefüggő képet rajzolhatunk. Nagylók község képviselő-testülete a válságba jutott Szent György kórház támogatása céljából 1500 koronát szavazott meg. 137 Az 1920-as évek közepén került sor a Nagyatádi-földreform végrehajtására. Itt elöljáróban jegyezzük meg, hogy a világháború kitörése előtt a birtokosok személyében változás állt be. A nagyhantosi Zichybirtokot 1912-ben gróf Sennyey Béláné vette meg. Az erdőmajori gazdaság az 1920-as években Fiáth Ádámné Sennyey Ilona birtokában volt. 138 A földreform során a nagybirtokosok által leadott egész terület vagyonváltság föld volt. Gr. Sennyey Béláné birtokából az alábbi területeket vették igénybe: 139 Szántó: 554 kat. hold, Rét: 18 kat. hold, Legelő: 40 kat. hold, Erdő: 1 kat. hold, 1000 négyszögöl, Földadó alá nem eső: 3 kat. hold 147 négyszögöl. Gr. Semsey Lászlóné leadott területe művelési ágak szerint az alábbiak szerint oszlott meg: 140 Szántó: 403 kat. hold, 679 négyszögöl, Rét 10 kat. hold, 1389 négyszögöl, Erdő: 2 kat. hold, 401 négyszögöl, Földadó alá nem eső: 4 kat. hold 733 négyszögöl. A fenti területekből 110 holdat házhely-juttatásra, 40 kat. holdnyi területet pedig közlegelő létesítésére vettek igénybe. 141 A föld, illetve a házhelyjuttatásban részesült családok száma Nagyhantoson 79, Világoson pedig 7 volt. 142 A juttatottak között a források volt jobbágyokat, föld nélküli földmunkásokat, hadiözvegyeket, kisiparosokat, közalkalmazottakat és vitézeket emlegetnek. 143 Kíséreljük meg ezek után megvonni a Nagyatádi-földreform helyi mérlegét. Az igénybevett terület nagysága eléggé jelentős, de a birtokmegoszlási viszonyokban alapvetően nem történt változás. Hantoson egészen a felszabadulásig a nagy- és középbirtoknak volt meghatározó szerepe. Kétségtelenül megnőtt viszont valamelyest a kis- és törpebirtokosok száma. A juttatott házhelyek egy részét beépítették, így jött létre HantosŰjtelep, mely a felszabadulásig a község egyetlen utcarendszerű települése volt. Ekkor keletkezett Gedőváry-tanya (Gedőváry-puszta), melynek névadója Gedőváry Frigyes volt katonatiszt, később hantosi kisbirtokos volt. A földreform hatását illetően nagyon jelentős egy korabeli forrásból vett idézet: „A földreform tekintetében általában megnyugodtak. Vannak természetesen elégedetlenek, akik keveslik a juttatott földet vagy sokallják az adóját, de leginkább a bérét, mivel azt hitték, hogy ingyen kapják, mert mint mondják, minden háború után szoktak ingyen földet osztani." Egy másik idézet szerint: „1 kat. hold adója és bére átlag 35 pengő. Ezen bért és adót nem fizetik rendesen, több évi hátralék áll fenn. Az igával nem bírók földjeit készpénzért vagy ledolgozásért szántják fel. Egy pár ló után egy kat. hold szántásért fizetnek 12 pengőt". 144