Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Hantos

A háború a gazdasági életben is komoly gondokat okozott. A birtokosoknak sikerült ugyan elérni, hogy a számukra nélkülözhetetlen embereket mentesítsék a katonai szolgálat alól, ennek ellenére egyre súlyosabbá vált a munkaerőhiány. A földeket az itthonmaradt családtagok és az ide vezényelt olasz és orosz hadifoglyok művelték meg. 1917—1918-ban a mezőgazdaságban egyre komolyabb pangás mutatkozott, a földeknek csak egy részét tudták megművelni. Rohamos emelkedést mutatott a hadisegélyre szorultak száma is.

117 A Monarchia egyre kilátástalanabb katonai helyzetében sorozatos rekvirálások voltak, sőt templomok harangjainak elvitelére is sor került. A nagyhantosi templomból 1916-ban két db., 1917-ben egy harangot vittek el.

118 Az erőszakos rekvirálások és a harangok elvitele a lakosság körében nagy elkeseredést váltott ki. Ilyen körülmények között érte el a községet az 1918-as polgári demokratikus forradalom. Meg kell jegyeznünk, hogy a puszták uraktól, intézőktől függő cselédnépe eleinte nehezen mozdult meg. A forradalmi eseményeket itt főként a háborúból hazatért katonák és a fiatalok kezdeményezték. A helyi birtokosok, uradalmi emberek a maguk módján szintén ,,részt vettek" az eseményekben. A kialakuló forradalmi szervekbe igyekeztek saját embereiket bejuttatni, hogy információkat szerezzenek és befolyásukat érvényesítsék. Az őszirózsás forradalom után Asbóth Lajos uradalmi bognár szervezte meg Nagyhantoson A Földmunkások és Kisgazdák Szövetségének helyi csoportját.

119 E szervezet ovális alakú pecsétje a korabeli iratokon látható.

120 Asbóth és felesége állítólag szociáldemokrata agitátorként 1913ban került a községbe.

121 Asbóth saját magát tekintette a forradalom helyi vezéregyéniségének,, a Tanácsköztársaság idején azonban kitűnt, hogy szerepe — enyhén szólva — kétes volt. 1918 őszén Asbóth lett a Nemzeti Tanács helyi vezetője, befurakodtak azonban ide a nagybirtokosok képviselői is, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy fékezzék, nehezítsék az események kibontakozását. Mint országszerte, itt is a nincstelen cselédek leghőbb vágya a földosztás volt. A községháza nap mint nap gyűlések, tanácskozások színhelye volt. A legaktívabb résztvevők földosztást követeltek.

122 A proletárforradalom győzelme után a helyi munkástanács és a direktórium Nagylókon alakult meg. Az erről tudósító távirat eléggé későn, csak 1919. március 28-án érkezett meg Székesfehérvárra. 123 A direktórium elnöke Asbóth Lajos lett.

124 Magyary vezetőjegyző hivatalában maradt. Asbóth személyével kapcsolatban az áprilisban tartott választások idején robbant ki a politikai vihar. A választások megejtése során a helyi birtokosok és forradalmi szervekben megbúvó híveik kihasználták a település szétszórtságát. „Megbízható" emberük minden valószínűség szerint Asbóth és egy Gelencsér József nevű személy volt. Gelencsérről közelebbit nem tudunk. Asbóth és Gelencsér tevékenysége ellen azonnal megindult a tiltakozás. Középhantos, Kishantos és Nagyhantos „proletár szavazói" nyilatko-