Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Hantos

volt a vezető jegyző. A képviselő-testületben döntő szavuk volt a virilistáknak. A községi bíró, törvénybíró és az elöljáróság tagjai az uradalmak emberei közül kerültek ki, a lakosság hatalmas többségét kitevő gazdasági cselédek ki voltak szorítva a község életéből.

106 A bírói tisztséget a leghoszabb ideig Adamecz Elek nagyhantosi gazdatiszt, majd nagylaki jószágigazgató töltötte be. Adamecz egyébként a birtokosok megbízható embere volt. A dualista kor összefüggő politikai történetét felvázolni nem lehet, mivel csak szórványos adatok állnak rendelkezésünkre. A cenzusos választójog következtében a helyi jogosultak száma igen alacsony volt, a lakosságnak csak csekély töredékét tette ki. Egy 1899-ből származó adat szerint a pusztán 10 választópolgár élt, ebből 5 kormánypárti.

107 1884-ben a megyei bizottságban Hantosról 2 birtokos tag, Fiáth István és Fiáth Péter foglalt helyet.

108 A kritikus 1905 januári választások időszakában is mindössze egy Hantossal kapcsolatos adatunk van. Eszterházy László sárosdi birtokos jelentette a főispánnak, hogy Hantoson előreláthatólag 8 szavazó fog a kormánypártra voksolni.

109 A múlt század végén az agrárszocialista mozgalmak hullámai is elérték a községet. A szocialista „izgatás" következtében Dunaföldváron és Baracson fellobbant aratósztrájkok Középhantost és Kishantost is elérték. 1897. július 7-én az aratók itt is beszüntették a munkát. Bevallásuk szerint Herczegfálváról agyonveréssel és házuk felgyújtásával fenyegették meg őket, ha munkába állnak.

110 Az aratómunkások abban a hitben voltak, hogy felsőbb parancsra kell a munkát beszüntetni. Mivel Hantos 1950-ig nem volt önálló község a nagylóki községi szabályrendeletek voltak érvényben.

111 Ezek közül fontosabbak: Tűzrendészet! szabályrendelet: 1882, Szervezési szabályrendelet: 1882, Települési szabályrendelet: 1928, Köztemető szabályrendelet: 1937. Ezek a szabályrendeletek nem önálló alkotások voltak, felsőbb hatóságok által kiadott sémák szerint készültek. Egészségügyi és állategészségügyi szempontból a község Sárosához tartozott.

112 Helyben csupán szülésznő és halottkém működött. Ügy tűnik, hogy a korabeli hatóságokat leginkább csak az élet kezdete és vége foglalkoztatta. A körorvos hetenként, az állatorvos kéthetenként járt ki a községbe. Az első világháború komoly áldozatokat követelt a községtől. 1914ben a közös hadsereghez 72, a honvédséghez 45 személy vonult be.

113 A háború 4 éve során összesen 417-en vonultak be, közülük 68-an haltak „hősi halált".

114 A háború „eredménye" volt még ezenkívül 15 hadirokkant, 14 hadiözvegy és 7 hadiárva.

115 A sorozatos bevonulások következtében az ellátatlanok száma egyre növekedett. Komoly nehézségeket okozott, hogy a községben nem volt olyan kereskedés, vagy malom, amely az ellátatlanok számára a lisztet biztosítani tudta volna, szükségletüket Sárosdon, illetve Sárbogárdon kellett beszerezniük. 1915-ben az olasz hadüzenet idején Isztriából 9 menekült család 1916-ban az Erdélyt ért román támadás során 3 menekült család érkezett a községbe. A menekülteket uradalmi épületekben helyezték el.

116