Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Hantos

A szintén Nagyhantos pusztához tartozott Tott (Tóth) major neve először 1846-ban bukkant fel.

59 E majort Külmajornak, Külsőmajornak is nevezték. Szórványosan találkozunk még Birkamajor és Számadómajor nevével is. E majorokról nem sokat tudunk, elnevezésük minden bizonnyal a község életében sokáig fontos szerepet játszott birkatenyésztéssel függ össze.

60 Több XIX. századi forrás is megemlíti, hogy Nagyhantoson „nevezetes birkatenyésztés" folyt. Középhantos puszta neve először 1844-ben bukkan fel. 61 Kialakulása azzal függ össze, hogy Hantoson a XVIII. század óta jelenlevő Fiáth-család birtoka két önálló birtokrészre különült. Szluha Imre főszolgabíró már 1831. április 12-én azt jelentette, hogy Kishantos puszta 4443 holdnyi területét Fiáth István és Fiáth Péter megosztva birtokolja.

62 A későbbi években e két birtokrész két önálló pusztává különült. A Középhantos elnevezés onnan ered, hogy ez a puszta a két már korábban is meglevő település, Nagyhantos és Kishantos között helyezkedik el. Kishantos jelentős részét a múlt század közepén a Zichyek vásárolták meg a Fiáth-családtól. A Fiáth Péter kezén volt kishantosi birtokot 1884-ben felsőeőri Nagy Gyula vette meg, a felszabadulásig ő és utódai bírták. A középhantosi birtok a felszabadulásig a Fiáthok kezén volt.

63 Néhány gondolatot még a község területén előforduló dűlőnevekről. Elöljáróban jegyezzük meg, hogy egy 1853-ban készített leírás Nagyhantos adóközség területén közel 100 dűlőnevet sorol fel.

64 Ezek közül természetesen csak azokat említjük meg, amelyeknek nevében a korabeli gazdálkodásra vonatkozó utalás, illetve valamilyen érdekesebb helyi hagyomány őrződött meg. Ezek a következők: Nagyhantosi fűzfa dűlő, Nagy Hantosi Nyári járás, Nagy Hantosi Számadó, Nagy Hantosi Putri dűlő ,Nagy Hantosi Szélmalom dűlő, Nagy Hantosi Érmelléki dűlő, Nagy Hantosi naplási dűlő, Nagy Hantosi Régi Téglaházi dűlő, Kishantosi szélmalmi dűlő, Zichy Hantos alsó dűlő, Zichy Hantos felső dűlő. Hantost a XVIII. század utolsó harmadáig praediumként kezelték. A községi szervezet kialakulásának első nyomaira a II. József által elrendelt népszámláláskor bukkanunk. (Hantos Falu) 1797-ben Ignác nevű tanítómester a nótáriusi (jegyzői) teendőket is ellátta.

65 1818-ban Balogh Péter tanító szintén jegyző is volt.

66 1801-ben Batthyány Tivadar azzal a kéréssel fordult a vármegyéhez, hogy Nagy Hantos nevű faluját minősítsék át praediummá, mivel alig élnek benne házas jobbágy ok. Hantos falut azonban már 1782—83 óta községként kezelték, ezért a vármegye a gróf kérésének nem tehetett eleget.

67 Az anyakönywezetés feladatait az egyház látta el. Egyházi anyakönyveket vezettek a kereszteltekről 1773-tól, a házasultakról és halottakról 1774-től. Az ún. hantosi és seregély esi anyakönyvek 1736-tól kezdődnek.

68 A hantosi mezőgazdaság fejlesztésében jelentős érdemeket szerzett Batthyány Tivadar, aki 1812-ben építtette a svéd magtárnak nevezett gazdasági épületet. E svéd építészeti tervek alapján készült épületet több szerző is leírta. Nézzük meg Fényes Elek 1851-ben készített leírását: