Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Hantos

„Említést érdemel itt az uraság svéd módra épített magháza, melly négyszegletes, s a földszínen és a padláson kívül 3 emeletű. Az épület mind a két végén levő oldalának egy-egy, így összesen 4 cső vagyon csinálva. Mindenik cső a harmadik emeletből töltetik meg s földszint eresztetik ki. A betöltési nyílást egy nagy kőfedél takarja, alul pedig vasajtó zárja el. A csövek téglából készültek, úgy mindazonáltal, hogy a gabona ezeket nem éri, száraz deszka feküdvén köztök a téglafal és deszka között pedig szalma van szorítva, így a gabona csak a deszkát érinti, a négy csőbe be lehet 7000 pozsonyi mérőt rakni és az egész magházban 18 000 pozsonyi mérő fér el. A csövekben lévő gabonát sem tűz sem féreg sem más veszedelem nem érheti, s ha szárazon töltetik be, több esztendeig elállhat.

69 Hantos iskolájáról először 1783-ban hallunk. E feljegyzés szerint szokott itt lenni kat. rektor de most (a feljegyzés időpontjában) nincsen. Az adminisztrátortól szokott kapni fixet és az uraságtól vetés alá szántót.

70 Egy 1797-es forrásból az iskoláról a következőket tudjuk meg: A tanító nem vizsgázott normalista, tanítói kötelezettségeinek szorgalmasan eleget tesz. Jövedelme csupán egy káposztáskert, földje nincsen. Minden házaspár ad fél mérő gabonát. A községtől kap 30 Ft-ot, 15 font húst, hasonlóan 15 font sót és 10 font faggyút. Stólája: Öreg temetés: 15 krajcár ifjú temetés: 7,5 krajcár hirdetőcédula: 14 krajcár

71 1805-ben a tanítómester a feljegyzések szerint megfelelő tudással rendelkezett, de a tanítási munkában nem volt eléggé következetes, szorgalmas. A tanítói lakás és az iskola megfelelő. Az iskolafenntartás költségeinek zömét és a tanító jövedelmét az uradalom biztosította. A tanító az uradalomtól 12 hold szántót kapott. Ezen kívül minden házaspár adott egy máriást. A tanító jövedelméhez tartozott még a stóla (avatás, házasságkötés, temetés).

72 Az iskolával kapcsolatos 1818-ból származó adatok fényt vetnek a lakosság nehéz életkörülményeire is. A tanítómester akkor Balogh Péter, aki a magyar és latin nyelvben egyaránt jártas volt. A tanítói javadalom a következőképpen alakult: Földek haszna: 25 Ft. Lektikális pénz: 9 Ft. 4 kr. Stólája a korábbiakkal megegyező volt. A tanulók összlétszáma 20 fiú és 34 leány, de csak 20 fiú és 15 leány járt rendszeresen iskolába. A tanulók szülei igen szegények, ruházatról és egyéb szükséges dolgokról alig tudnak gondoskodni. Nyaranta a mezei munkák miatt a tanulók egy része nem jár iskolába.

73 1841-es és 1842-es adatok szerint Nagyhantoson és Kishantoson folyt tanítás.

74 Nagyhantoson az iskoláskorú fiatalok száma 60 fiú és 34 leány volt. Télen 40 fiú és 30 leány járt iskolába, nyáron viszont egy sem. Volt iskola, de olyan szűk, hogy alig fért be a tanulók fele. Fűtésről a község gondoskodott, padokról a földesúr, könyvekről és írószerekről a szülők. A tanító Limbrel? György, Győrben végzett. Jövedelme: Párbérből 15—20 Ft. templom pénztárból 10 Ft, a földesúrtól kapott éven-