Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Hantos

minden terminusra (Szent György-napra és Szent Mihály-napra) a határjelző dombokat felújítani és jókarban tartani.

50 A Fiáth-család a XVIII. század elejétől egészen a felszabadulásig birtokos volt Hantoson, tagjai közül többen fontos szerepet vittek a vármegye életében. A hantosi Fiáth-birtokok az idők folyamán egyre zsugorodtak. Az említett nemes Horváth család birtoklása Hantoson csak rövid ideig tartott. 1758-ban Rötth Ignác alszolgabíró jelentette a vármegyének, hogy Horváth Józsefnek Hantos praediumban levő birtokrészét Poós Évával szemben fennálló 6327 Ft és 50 dénár adóssága fejében exeqválni (árverezni) kellett.

51 A XVIII. században — pontosan meg nem határozható időben — Nagyhantos a Batthyány-család birtokába került. A katolikus plébániákról 1784-ben készített összeírásban Batthyány Tódor (Tivadar) van feltüntetve a hantosi templom kegyuraként. A Batthyány-család Hantoson sokat tett a mezőgazdaság korszerűsítése érdekében. A nagyhantosi birtokot 1844 táján a Batthyányaktól gr. Zichy Károly vásárolta meg. 1853as adat szerint Nagyhantost Zichy Károly gróf és még két közbirtokos birtokolta.

52 XVIII. századi birtokosok közül Heinrich Józsefet imerjük még. Ez a Heinrich József nemességet szerzett és birkatenyésztéssel foglalkozott. A birkatenyésztés Hantos gazdasági életében sokáig igen fontos szerepet játszott. Heinrich József nevét onnan ismerjük, hogy a perkátai jobbágyok 1760-ban panaszt tettek ellene. A perkátai jobbágyok Heinrich engedélyével Hantos praedium bizonyos részét felszántották és bevetették, Heinrich azonban a megművelt területet juhaival lelegeltette. A vármegyei közgyűlés úgy határozott, hogy mivel Heinrich nemesember, a perkátai jobbágyok földesurukhoz forduljanak és jogi úton kérjék kártalanításukat.

53 1821-ben Nagyhantoson 448, Kishantoson pedig 171 lakos élt.

54 1830ban Nagyhantos lakossága 653, Kishantosé pedig 238 fő volt.

55 A későbbi évtizedekben mindkét településen csökkent a lakosság számaránya, ami azzal magyarázható, hogy a lakosság egy része az újonnan létesített majorokba költözött. Az 1828. évi nemesi összeírás alkalmával Öreghantoson Náray Jánost és fiait Jánost és Károlyt, Kishantoson pedig Fiáth Jánost, Fiáth Pétert Ritter Jakabot írták össze. Ritter gazdatiszt volt.

56 Az 1828. évi regnicolaris összeírás Nagyhantos pusztán 100 adózót, 47 ház nélküli zsellért, 3 szolgát és 3 kézművest tüntet fel.

57 A XIX. század második harmadában Hantos területén újabb lakott helyek keletkeztek. A Nagyhantosi-Erdőmajor néven ismert települést 1842 táján alapították.

58 Itt fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a később kialakított Nagylók község közigazgatási területéhez még egy Erdőmajor is tartozott. Boldizsár bíró azonban határozottan állítja, hogy az 1842 táján épített Erdőmajor Nagyhantos pusztától keletre van. Egyértelmű tehát, hogy a Nagyhantosi-Erdőmajorról van szó, mivel a másik — a nagylóki Erdőmajor — Nagyhantostól délnyugatra volt.